Közműadó: milliárdos pluszteher a szolgáltatóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Telekomnak 9-11 milliárd forint, a UPC-nek pedig milliárdos plusz terhet jelent a közművezeték-adó.


A parlament kedden kivételes sürgős eljárással fogadta el a kormány azon javaslatát, amely szerint adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke 125 forint lesz méterenként.

A Magyar Telekom, a Budapesti Értéktőzsde honlapján található közleménye szerint előzetes becsléseik és a jelenlegi törvényszöveg alapján 2013-tól a cég által fizetendő közművezeték-adó éves összege várhatóan 9 és 11 milliárd forint között lesz. Az adót a működési költségek között számolják el.

A törvény alapján a hírközlési vezetékeknél az adót nyomvonalhossztól függően sávosan határozták meg: az első 170 000 méter után az adó teljes mértékének 20 százalékát, 170 000 és 250 000 méter közötti része után 40 százalékát, 250 000 és 300 000 méter közötti része után 80 százalékát kell fizetni, 300 000 métert meghaladó része után pedig a teljes adót – írja a közleményben a Magyar Telekom.

Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója elmondta: a UPC-nek több ezer kilométernyi kábelhálózata van, számításaik szerint milliárdos nagyságrendű lesz a közműadó fizetési kötelezettség.

A kormány az adónemből összességében 30 milliárd forint bevételre számít, ebből a távközlési szektorra eső rész a számítások szerint mintegy 8 milliárd forint, és a UPC a legnagyobb piaci szereplők egyike – hangsúlyozta a kommunikációs igazgató.

Úgy vélte, hogy a leghosszabb vezetékhálózattal a Magyar Telekom rendelkezik, és az Invitel is vélhetően a leginkább érintettek között lesz. A távközlési szektoradó évi 3-4 milliárd forint között volt, ezt jövőre kivezetik. Ennek jogszerűségét az Európai Unió Bírósága is vizsgálja. A nyáron bevezetett telefonadó is érinti a UPC-t.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.