Közművezeték-adót terveznek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elsősorban a nagy multinacionális cégektől számítana jelentős bevételre az állam a BKV megmentésénél felvetődött közművezeték-adóból – tudta meg fideszes forrásokból a Magyar Nemzet. A lap információi szerint a nagy önkormányzati közszolgáltatókon túl a távközlési társaságoknak és a televíziós, internetes, telefonos kábelszolgáltatóknak kellene majd a terhet viselniük.


Az adó hatálya alá tartozhatnának a víz- és csatornavezetékek, a gázvezetékek, a telefonos, kábeltelevíziós, riasztórendszeres vagy más föld alatti vezetékek is.

Az önkormányzati társaságok közül Budapesten érintett lehet a Főtáv, a heteken belül városi tulajdonba visszakerülő Fővárosi Vízművek, a jelentős részben francia kézben lévő Fővárosi Csatornázási Művek, a szintén vegyes tulajdonú Fővárosi Gázművek, illetve az állam által a kilencvenes években privatizált Budapesti Elektromos Művek – írja a Magyar Nemzet.

Kormánypárti képviselők szerint sem a közműcégek, sem a közterületek alatti földet eddig ingyen használó multik nem fogják áthárítani a lakosságra a terheket, mert már így is elég nagy a piaci verseny – tér ki rá a lap.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)