Közösségi közlekedési adót is fizetnének a vállalkozások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közösségi közlekedési adó bevezetését javasolják budapesti illetőségű fideszes és kereszténydemokrata parlamenti képviselők az Országgyűlésnek. Az adót a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan kellene fizetni, mértéke annak fele lenne.

A György István (Fidesz) és Bagdy Gábor (KDNP) főpolgármester-helyettesek, Németh Zoltán (Fidesz) fővárosi frakcióvezető, Rogán Antal (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke, V. kerületi polgármester, valamint Riz Levente (Fidesz) XVII. kerületi polgármester által benyújtott javaslat szerint az arányos közteherviselés elvének érvényesítése és a helyi közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítása miatt szükséges az adó bevezetése.

Az indítvány szerint az adó az iparűzési adó mintáját követné, azzal a különbséggel, hogy az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A francia mintára bevezetni tervezett központi adónemet évente kétszer szednék be, alapja a vállalkozási tevékenységből származó árbevétel lenne, amelyet a vállalkozóknak kell befizetni 2012. január 1-től.

Az adó mértéke Budapesten és agglomerációjában az általános helyi iparűzési adókulcs fele, 1 százalék, míg vidéken 0,5 százalék lenne. Levonhatók lennének azok a kiadások, amelyeket a munkavállalók helyi közlekedési bérletére fordítottak a közlekedési adó fizetésére kötelezettek.

Az adó a központi költségvetés bevétele lenne, az ebből származó forrásokat csak közösségi közlekedésre lehetne fordítani. Az előterjesztők szándékai szerint ez jelentős részben a helyi önkormányzatok közlekedési feladatain segítene, míg a megmaradó forrásokat az állam a helyközi közlekedésre, vasútra és Volán-járatokra fordíthatná.

Folytatás az index.hu-n.index.hu, MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)