Külföldről igénybe vett szolgáltatás: áfa-fizetés az előleg után

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfa-törvény 59. §-a értelmében ha a teljesítést megelőzően előleget fizetnek, az áfát az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Ebből következően az előleg átvétele adófizetési kötelezettséget eredményez. 2012. január 1-től ez a kötelezettség a szolgáltatásimportra is vonatkozik – áll a NAV tájékoztatójában.

Az 59. § (2) bekezdése kimondja, hogy a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza, azaz az előleg mindig bruttó összeg, amelyből „felülről” számítva kapjuk meg az adó tartalmat.

Amikor az adófizetési kötelezettség megfordul, azaz a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az adó fizetésére kötelezett, az előlegfizetés nem eredményez adófizetési kötelezettséget, tekintve, hogy a vevőnél kézhez vétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, mivel az előleget ő fizeti meg az eladó, nyújtó felé. Ide tartozik többek között a belföldi fordított adózás (Áfa tv. 142. §), a közösségen belüli termékbeszerzés, valamint 2011. december 31-ig ide tartozott a határon átnyúló szolgáltatások esete, az ún. szolgáltatásimport.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi a CLVI. törvény az Áfa tv. 59. §-át egy új (3) bekezdéssel egészítette ki, mely kimondja, hogy az 59. § rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre a 140. § a) pontja alapján az igénybevevő kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ilyenkor az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Vagyis ilyenkor az előleg összegére rá kell számítani az adót.

Az új rendelkezés értelmében tehát annál a szolgáltatásimportnál, ahol a szolgáltatás teljesítési helyét a főszabály határozza meg, azaz a szolgáltatást igénybevevő adóalany gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye a teljesítés helye [Áfa tv. 37. § (1) bekezdés], és az Áfa tv. 140. §-ának a) pontja alapján a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, a fizetett előleg adófizetési kötelezettséget eredményez az előleget átadó igénybevevőnél.

Amennyiben az előleg átvételét a nyújtó részéről kibocsátott számla vagy egyéb okmány nem kíséri, és ezért az átvétel jóváírás időpontjáról az előleget átadó igénybevevőnek nincs információja, akkor nem kifogásolható, ha az általa ismert átadás, terhelés időpontját tekinti meghatározónak az áfa-fizetési kötelezettség keletkezésének szempontjából.

Az átmenetei rendelkezések szerint az új szabályt először a 2012. január 1-jén vagy azt követően jóváírt, kézhez vett előlegre kell alkalmazni [Áfa tv. 275. § (1) bekezdés].

Az előleghez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított adó az Áfa tv. 120. §-ának 2012. január 1-jétől hatályos b) pontja alapján az általános szabályok szerint levonható, amennyiben annak egyéb jogszabályi feltételei fennállnak. Az Áfa tv. 127. §-a (1) bekezdésének bb) pontja szerint szolgáltatásimport esetén az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg – ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére – mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek.

Forrás: NAV tájékoztató

---