László Csaba: nincs fedezet az adóreformra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jó irányba tett lépések, de nem átfogó adóreform – értékelte a napokban nyilvánosságra hozott adóelképzeléseket László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter.

Vannak biztató részletek, mint például az új áfatörvény és a kis adók összevonása, bár az utóbbiak többségét jobb volna megszüntetni. Az ingatlanadót illetően a szakértő a kötelező, értékalapú adó bevezetését tartaná jó megoldásnak. Úgy vélekedett, amit e téren terveznek, messze van az ideálistól, de első lépésnek még mindig jobb, mintha semmi sem történne. Az elképzelés egyébként hasonlít ahhoz, amit 2003-ban dolgoztunk ki, s a kormányig jutott, de elbukott – tette hozzá.

Nincs mozgástér

Az adójóváírást, ami rontja az szja-rendszer áttekinthetőségét, jó volna kivezetni, de rövid távon éppen az ellenkezőjét tervezik – mondta. Ezzel érhető el, hogy az alacsony jövedelműeknek alacsonyabb legyen az adóterhelése, így azonban a közepes és magas jövedelműek terhelése továbbra is magas marad. „Utólag belátom, hogy 2002-ben nem kellett volna bevezetni a minimálbér adómentességét, mert ezzel olyan ék került az adórendszerbe, amelytől nehéz megszabadulni”” – tette hozzá László Csaba.

Az átfogó adócsökkentést jelentő adóreformnak véleménye szerint költségvetési oldalról még nem láthatóak a feltételei, mert a kiadási oldalon nem lett olyan jelentős, a konvergenciaprogramban még nem szereplő többletmegtakarítás, amit erre fel lehetne használni. Az adóstruktúrában nincs nagy mozgástér – jelentette ki.

Előtérben a versenyképesség

Lehet az áfát 3 százalékponttal emelni, s ennek terhére mérsékelni a munkáltatói járulékot, az iparűzési adót vagy a vállalkozók szolidaritási adóját. Ám a tb-járulékot 5-8 százalékponttal kellene csökkenteni ahhoz, hogy a változás érzékelhető legyen. Az áfa 1 százalékpontos emelése mintegy 200 milliárd forinttal növeli, a járulék 1 százalékpontos mérséklése pedig 70 milliárd forinttal csökkenti a bevételeket. Az iparűzési adó 350-400 milliárd, a céges szolidaritási adó 200 milliárd forintos bevételi tétel lehet – mondta.

A kkv-k versenyképességének növelését célzó intézkedés (az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adómentes nyereség határának emelése 25-ről 50 százalékra, illetve 250 millió forintra) megvalósítása nem fog sokba kerülni, mivel e cégek közül kevés nyereséges – jegyezte meg. A versenyképesség javításához László Csaba szerint az élőmunka terheit, az iparűzési adót kellene csökkenteni.

Pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a versenyképesség most előtérbe került. Eddig a költségvetés konszolidációja volt a legfontosabb, ezért a versenyképesség a konvergenciaprogramban és a kormányprogramban háttérbe szorult. Továbbra sem szabad azonban illúziókat táplálni – figyelmeztetett –, mert a hiányt nem szabad növelni. Az áfa emelése – ami inflációs hatású – és a vállalati terhek csökkentése pedig a lakosság terheit növelné, s kérdés, akarja-e ezt a politika vállalni – mondta László Csaba.

Forrás: FigyelőNet



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Nem titkolózhatnak sokáig a multik az adóparadicsomokról

Az EU végül kihirdette azon irányelvet, amely alapján a 750 millió eurónál nagyobb éves árbevétellel rendelkező multinacionális cégcsoportok számára adatszolgáltatást írnak elő – derül ki a Niveus közleményéből.

2022. június 30.

Ellenőrzési határidők és a mulasztási bírság kapcsolata

A mulasztási bírságok sokfélék, de vannak közös szabályaik. Ilyen a bírság kiszabásakor alkalmazandó mérlegelés, vagy különféle adózók esetében irányadó kedvezőbb, vagy hátrányosabb rendelkezések alkalmazása megbízható, vagy kockázatos adózók esetében. Érdekes jogesetet mutatunk be.