Látványcsapatsport-támogatás: eltűntek a szponzorok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az éves társasági adóból mintegy 40 milliárd forint fordítható a látványsportok támogatására, de ahogy megnyílt ez a lehetőség, a szponzorok visszavonultak a versenysport támogatásától – mondta Szalay Ferenc, az Országgyűlés Sport- és turizmus bizottságának elnöke a Napi Gazdaság szakmai rendezvényén.


A társasági adóból való részesedésre tavaly 1300 pályázat érkezett, ezek közül ezer – főleg önkormányzati – pályázó 3 millió forint alatti támogatást kért, hogy működni tudjon a helyi focicsapat – mondta Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC elnöke, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökségi tagja.

A társasági adóból támogatandó öt látványsportágban – futball, vízilabda, kosár- és kézilabda, valamint jégkorong – a pályázati pénzből az infrastruktúrát, valamint az utánpótlást lehet támogatni, a versenysportot nem.

Erre a területre jönnének be a szponzorok, akik viszont a társasági adóból való részesedés megteremtése után szinte eltűntek a sportpiacról.

Az infrastruktúra támogatása azért szükségszerű, mivel az említett látványsportok a világon mindenütt pénzt termelnek, de megfelelő stadionok nélkül ez nem megy – vázolta a helyzetet Szalay Fere

További részletek a sporttámogatásról:


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)