Lecsap az APEH a kínai árusokra is – A hatóság szerint igazságosak a razziák


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Főleg a távol-keleti cikkeket forgalmazó piacokat érinti az APEH-nek a fogyasztóvédőkkel és vámosokkal közös ellenőrző akciója – írja az Index.

Az adóhatóság csak adózási paramétereik szerint tartja nyilván és jelöli ki ellenőrzésre az adózókat, nemzetiségük, vagy egyéb, az adózást nem érintő adatok alapján nem – mondta Hajdú Miklósné, az APEH központi hivatalának ellenőrzési főosztályvezetője.

A kínai vállalkozókat tehát csak azért érinti fokozottan a mostani fokozott ellenőrzés, mert gyakrabban működnek piacokon, így nyugta- és számlaellenőrzés, árueredet-vizsgálat is több érheti őket.

A vizsgálatokat országos szinten mintegy 250 adóellenőr végzi, akik nemcsak a piacokat látogatják, ugyanúgy betérnek boltokba vagy a frekventált helyen található üzletekbe, sőt nagyobb rendezvényekre is szerveznek akciókat.

A bírság felső határa magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetén 100 ezer forint, cégeknél ennek a duplája. Eddig 40-50 ezer forint körül mozgott az átlagos büntetés, ám a zéró tolerancia meghirdetése óta a maximálisan kiszabható szankció 70-80 százalékát sózzák a törvényszegőkre, a törvény által lehetővé tett mérlegelés mellett. Az üzlet időleges lezárásáig ritkán fajulnak a dolgok.

Tavaly csaknem 250 alkalommal került pár hétre lakat a bolt ajtajára, mert ott legalább két ellenőrzés alkalmával sem adtak nyugtát, számlát. 130 esetben azért zárták be az üzletet, mert ismételten nem tudták hitelt érdemlően igazolni az áru eredetét, további közel 700 bezárásáért a foglalkoztatási szabályok megsértése volt a felelős.

Ráadásul ha egy éven belül ismét rajtakapják az adózót először 15 napra, ismételt szabálykerülés esetén 30, majd 60 napra is bezárhatják az üzletet.

Végül hatásos fegyver a revizorok kezében az a törvénybe foglalt lehetőség is, hogy ha másodszor is mulasztáson érik a vállalkozót egy adóvizsgálatnál, nem fogadják el az érintett adóbevallását, hanem becsléssel állapíthatják meg az adóalapot és az adót.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]