Lehetetlen elkapni Magyarországon a százmilliós csalókat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hiába hatályos évek óta a szabály, amely eltiltja a cégbedöntőket az új társaságok alapításától vagy vezetésétől. Egy debreceni csaló hálózat összesen 300 millió forintnyi elcsalt pénzt próbált tisztára mosni, miközben havi rendszerességgel döntöttek be és alapítottak cégeket.

Értelmetlen az a néhány évvel ezelőtt hatályba lépett törvény, amely eltiltja a cégalapítástól és cégvezetéstől azokat, akik felszámolásba vittek társaságokat. Maga a rendelkezés is rossz, ezen túlmenően azonban az eljárási szabályokat is könnyedén kijátszhatják a rutinosabb csalók.

Jó példája ennek az a debreceni pénzmosoda és csalóüzem, amelyet a napokban fülelt le a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV). Az egymással rokoni és baráti kapcsolatban álló elkövetők több társaságot is alapítottak, majd pénzügyi trükkökkel − egymásnak adtak megbízásokat, jelentős összegeket utalgattak egymásnak ide-oda −, papíron komoly bevételt és forgalmat feltüntetve hiteleket vettek fel bankoktól. A hiteleket rövid idő után nem törlesztették, s mire a bank rájött, hogy nem likviditási probléma gátolja a fizetést, a cégeket már bedöntötték a tulajdonosok, akik egyébként újabb cégeket alapítottak, a hitelek egy részét is beforgatták, s elölről kezdték az egészet. A pénzt bonyolult, egymás közti tranzakciók sorozatával mosták tisztára. A cégcsoport havonta 10-15, összesen 300 millió forintot csalt el − mondta Sárközy Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője a hatóság által rendezett konferencián.

Hiába lenne eltiltva a cégvezető újabb társaságok gründolásától, a gyakorlatban ez csak hosszú idő után következhet be − mutattak rá szakértők. Egy késedelmes fizetésből ugyanis viszonylag hosszú idő után lesz felszámolási eljárás, ráadásul a tiltáshoz annak le is kell zárulnia. Ez alsó hangon egy év, az alatt pedig akár naponta újabb cégeket lehet alapítani.

A szabályozás másik problémája, hogy a cégvezetők eltiltása nem automatikus, azt az ügyben kárt szenvedett hitelezők indíthatják csak el. Könnyű belátni, hogy ez viszonylag hátul helyezkedik el a fontossági listán egy olyan cégnél, amely a fennmaradását jelentő kintlévőségeiért küzd. A korábban lapunknak nyilatkozó szakértők arról számoltak be, hogy próbáltak olyan személyeket keresni, akik a cégnyilvántartás szerint el vannak tiltva, ám nem jártak sikerrel. Ez nem azt jelenti, hogy nincs is ilyen − de hogy nem annyi, mint ahány kellene, az biztos.

15 milliárd dollárt moshatnak át évente

Nemzetközi kutatóintézetek szerint Magyarországon évente 15 milliárd dollárt tehet ki a pénzmosás volumene. Ehhez képest tavaly mindössze hétezer bejelentés érkezett a hatóságokhoz pénzmosás gyanújával, ezek java része pénzintézetektől származott. Tavaly tucatnyi ilyen eljárás folyt a bíróságon, s az idén is csak húsz, 2010-ben egy elmarasztaló ítélet született. Ez mutatja a bíróságok hozzáállását is, vagyis nemcsak a NAV keretein belül kell közös stratégiát kidolgozni a pénzmosás ellen – mondta Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese.

Forrás: Napi Gazdaság

---