Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az államadósság növekvő terhei felemészthetik az adócsökkentésre szánt pénzt, az esetleges újabb jegybanki kamatemelések pedig további terheket róhatnak a költségvetésre, azon keresztül az adófizetőkre.
Veres János pénzügyminiszter szerint míg korábban 200-250 milliárd forintos lehetőség állt rendelkezésre a jövő évi adócsökkentésre, jövőre akár már 100 milliárd forint többlet-kamatkiadással kell számolni, ami csökkenti az adóváltoztatásra fordítható forrásokat. Az állampapír-piaci hozamok 100-150 bázisponttal emelkedtek. Bár Veres nyilatkozatában csupán annyit állít, hogy a magasabb törlesztés csökkenti az adókönnyítésre fordítható pénzt, valójában föl is emészti azt.
A pénzügyminiszter korábban ugyanis az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egyeztetésén a FigyelőNet információi szerint azt mondta, hogy a 200 milliárd forint körüli „játéktér” (ez az összeg változott a későbbi nyilatkozatokban később 200-250 milliárdra) valójában csak 100 milliárd, mivel a tartalékképzés s hasonló okok miatt nem lehet ennél többet adócsökkentésre fordítani.
Ez összecsengett Gyurcsány Ferenc véleményével is, aki nagyjából ennyiről beszélt az Euromoneynak, a GDP-érték arányában félszázalékos adócsökkentés – erről nyilatkozott ugyanis a miniszterelnök – éppen csak valamivel több a 100 milliárdnál (bár azután a kormányfő akadémiai prezentációjában 200-250 milliárd forintról beszélt.) A közvetlenül adócsökkentésre fordítható százmilliárd forintot viszont – úgy tűnik – elviszik az államadósság megnövekedett terhei, amelyek eddig sem voltak jelentéktelennek nevezhetők.
Az államadóssággal kapcsolatos adatok (részletek a keretes anyagban) fényében nem meglepő, hogy már egy kismértékű kamatemelkedés is erőteljesen megnöveli az eleve magas törlesztési terheket. További aggodalomra adhat okot a törlesztési terhek növekedése szempontjából, hogy az MNB világossá tette: kész további alapkamat-emelésre, ha szükséges.
Bár mind az erős forint, mind annak megőrzése érdekében (is) végrehajtott kamatemelések (amelyek a forint megnövekedett keresletén keresztül drágítják azt) növelik az adósságterhet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezt a szempontot csak akkor mérlegelheti, ha az infláció csökkentésének céljait nem veszélyezteti, erre kötelezi ugyanis a jegybanktörvény. (Jelen esetre fordítva nem mérlegelheti, a gyengülő forintnak az import révén inflációs hatása lenne). A mérlegelést egyébként nehezítené, hogy a költségvetés részben devizában adósodott, adósodik el (a teljes adósság csaknem 30 százalékában).
Mindettől függetlenül természetesen lehetségesek lennének a különböző adónemek közötti átrendezések, az eddig elkészült szakértői tanulmányok, illetve a miniszterelnök által bejelentett alternatívák jelentős részben ilyen típusú átrendezésekről szóltak (bár számos szakértő szerint nem az adónemek közötti átrendezés, hanem az adószint általános csökkenése lenne az igazán kívánatos).
A kialakult politikai helyzetben azonban egyelőre az sem tűnik valószínűnek, hogy akár az átrendezésekkel kapcsolatos elképzelések valamelyike megvalósulna.
A központi költségvetés forintadóssága jelenleg 11325,7 milliárd forint (ehhez jön még 4591,0 milliárd forintnyi devizaadósság) az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK)
februári jelentése szerint.
Ezen összeg is kisebb egyébként a teljes államadósságnál – amelybe például az önkormányzatok tartozásai is beleszámítanak -, ugyanis annak összege 16 736 milliárd forint volt tavaly év végén. Az ÁKK tavalyi számításai szerint idén 5.784 milliárd forint összegű adósság törlesztése sújtja a központi költségvetést. (Ide tartoznak a rövid lejáratú diszkont kincstárjegyek is, amelyet a befektetők éven belül megújítanak, így az összeg halmozódást is tartalmaz)
Forint államkötvényből 1004 milliárd forintnyit terveznek kibocsátani idén.
Forrás: FigyelőNet
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
