Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy magánszemély az általa otthon már nem használt, együttesen maximum 50 ezer forintos értékű műszaki cikkeit kívánja az általa szervezett „garázsvásáron” alkalmi jelleggel értékesíteni. Kérdésként merül fel, hogy a fenti tevékenység a magánszemély mint értékesítő részére keletkeztet-e áfaalanyiságot, illetve áfakötelezettséget?
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. § (1) bekezdése értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa tv. 6. § (1) bekezdésében megfogalmazott főszabály alapján gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
A főszabály a gazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységek körét két csoportra bontva elkülöníti egymástól egyrészt az üzletszerű, másrészt pedig a tartós vagy rendszeres jelleggel végzett tevékenységeket. Az ellenérték elérését a két csoport közös ismérveként jelöli meg. Az üzletszerűség fogalmát sem az áfatörvény, sem más adójogszabály nem határozza meg, ezért a szó általános, illetve köznapi értelmezését alapul véve üzletszerű tevékenység az akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel haszonszerzés, illetve nyereség elérése céljából végzett tevékenység. Az üzletszerű tevékenységnek a lényegi eleme a haszonszerzés, illetve az arra való törekvés, e nélkül az áfa rendszerében nem tekinthető üzletszerűnek az adózó tevékenysége. A gazdasági tevékenységek másik csoportjába tartozó, tartós vagy rendszeres jelleggel folytatott tevékenységek nem haszonszerzésre, csupán ellenérték elérésére irányulnak, vagyis nem üzletszerűek. Az üzletszerű, illetve haszonszerzésre irányuló tevékenységek mellett tehát azon ellenérték fejében végzett tevékenységek is adóalanyiságot keletkeztetnek, amelyeket haszonszerzésre való törekvés nélkül tartós vagy rendszeres jelleggel folytatnak.
A kérdéses esetben a magánszemélynek áfaalanyisága, illetve áfakötelezettsége nem merül fel, tekintettel arra, hogy alkalmi, illetve eseti jelleggel értékesít, valamint haszon, nyereség megszerzésére nem törekszik, illetve az általa teljesített ügyletek hasznot, nyereséget nem eredményeznek (feltehetően a beszerzési ár alatt adja el a használt ingóságokat).
Amennyiben a fentiektől eltérően a magánszemély rendszeres jelleggel értékesít és/vagy haszon, nyereség megszerzésére törekszik, illetve a magánszemély által teljesített ügyletek hasznot, nyereséget eredményeznek (például kifejezetten azért szerez be különféle termékeket, hogy azokat a jövedelme kiegészítése érdekében rendszeresen haszonnal adja el), úgy a magánszemély által végzett tevékenység az áfatörvény hivatkozott rendelkezései értelmében adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységnek minősül.
Ez utóbbi esetben a magánszemélynek mint áfaalanynak a tevékenysége keretében teljesített ügyletek után az Áfa tv. 2. § a) pontja szerint áfafizetési kötelezettsége keletkezik, és a fenti ügyletekről az Áfa tv. 159. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerint számlát kell kibocsátania, továbbá áfaalanyként a tevékenysége megkezdése előtt az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelentkeznie és adószámot kell kérnie. (2022. november 20.)
Hivatkozott jogszabályhelyek:
– Áfa tv. 5. § (1) bekezdés
– Áfa tv. 6. § (1) bekezdés
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2023/1-2-es számában jelent meg.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
