Magyarország és adórendszer? Ugyan már!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Javult Magyarországon az üzleti környezet a Világbank szerint, ám az adórendszerünket tekintve nincs okunk a büszkeségre. Számos jogcímen fizetünk adót, ráadásul a korábban is magas terhek tovább emelkedtek – írja a Magyar Hírlap

Az üzleti környezet szempontjából Magyarország huszonegy hellyel a negyvenötödik helyre lépett előre a Világbank által készített rangsorban, míg az adórendszerek alapján összeállított listán fejlődő ázsiai országokkal együtt a sor végén kullogunk – 178 ország közül a 127. helyen.

Simeon Djankov, a Világbank Doing Business projektjének igazgatója szerint Magyarországon korábban is nagy volt az adóterhelés, és az elmúlt évben tovább nőtt. Emellett nem történt változás az adórendszer egyszerűsítésében. Az igazgató ugyanakkor örvendetesnek tarja az üzleti környezet egyszerűsítésére tett lépéseket. Itt az előrelépés főként a csődeljárási szabályok változásának, a tulajdonjog bejegyzés és a cégalapítás felgyorsításának köszönhető – olvasható a Magyar Hírlapban.

˝Nem véletlenül kifogásoljuk az összevonást, mert az nem egyszerűsödéssel, hanem a terhek növekedésével jár˝ – mondta Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Ráadásul a kormányzat hiába könnyítette meg a cégalapítást, ez a működő vállalkozásokon nem segít. Hozzátette, sokat lendítene a helyzeten, ha az adminisztrációs terheket a felére csökkentenék.

A Világbank üzleti környezetet rangsoroló listáját némi kritikával illeti Török Ádám közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Szerinte a jelentés elsősorban a változást méri, és nem a színvonalat, ráadásul túlságosan előtérbe helyezi a szabályozást. Azt már nem vizsgálja, hogy a szabályokat mennyire tartják be. Magyarországon javult az üzleti környezet egy-egy eleme, ám szerinte az állam és a vállalkozások viszonya semmit sem változott Mária Terézia óta. A hivatalok még mindig nem viselnek felelősséget a hibáikért, de a cégekre bírságokat szabnak ki, ha vétenek valamit – írja a Magyar Hírlap.

Forrás: PrivátBankár


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.