Már a minimálbér sem adómentes


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogalkotó 2007-ben a legalacsonyabb – bevallási kötelezettség alá eső – jövedelemmel rendelkező magánszemélyek munkából származó bérjövedelmét a minimálbérhez közelítő szintig – alap-, illetve kiegészítő adójóváírás folytán – mentesítette az adófizetés alól.

Alapadó-jóváírás

Az alapadó-jóváírás mértéke változatlanul a megszerzett bérjövedelem 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 9000 forint lehet, ami a bevallott jövedelem nagyságának függvényében fokozatosan megszűnik. A jogosultsági határ 1 500 000 forint, azaz eddig az összegig a teljes adójóváírás igénybe vehető. 1 500 000 és 2 100 000 forint közötti éves összes jövedelem között az adójóváírás ellenben csak csökkentett mértékben jár. (Az adójóváírás éves összegét csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti jövedelem összegének 18 százalékával.) Az adójóváírás összege a 2 100 000 forintos éves összes jövedelem elérésekor nullára csökken.

Kiegészítő adójóváírás

A kiegészítő adójóváírás összege 2007-ben: az adóévben megszerzett bérből a jogosultsági hónapok száma és 50 ezer forint szorzatát meghaladó rész 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 2340 forint. Egyszerűbben fogalmazva addig, amíg az éves adó összegét az alapadó-jóváírás nullára csökkenti, nem jár a kiegészítő adójóváírás. Ebből következik, hogy a kiegészítő adójóváírás kizárólag 50 000 forint feletti havi bérjövedelemnél vehető igénybe. A teljes, havi 2340 forintos összegét 63 000 forint bérjövedelem mellett éri el.

A kiegészítő adójóváírás teljes egészében 1 millió forintos jogosultsági határig, míg csökkentett összegben 1 561 600 forintos éves összes jövedelem eléréséig jár. Az 1 millió forintos határ felett a kiegészítő adójóváírás éves összegét a jogosultsági határ feletti jövedelem összegének 5 százalékával csökkenteni kell. Így a kiegészítő adójóváírás 1 561 600 forintos éves összjövedelem elérésekor „fogy el”.

Külön-külön kell számolni

Az alap- és kiegészítő adójóváírás összegét egymásra tekintet nélkül kell kiszámolni. A kiegészítő adójóváírást ugyanis – csökkentett összegben – igénybe lehet venni akkora éves jövedelem mellett, amelyre tekintettel az alapadó-jóváírás összegét is el kell kezdeni csökkenteni (például 1 520 000 forintos jövedelem esetén). Ugyanígy az adójóváírás számítása során nem kell figyelemmel lenni az adótáblára sem, azaz az alapadó-jóváírás csökkentett összege akkor is jár, ha az éves összes jövedelem egy része után már a magasabb, 36 százalékos kulcs szerint kell az adót megfizetni (például 2 millió forintos jövedelem esetén).

Tizenkét jogosultsági hónapot és megfelelő nagyságú bérjövedelmet feltételezve, az alap- és a kiegészítő adójóváírás a következők szerint vehető igénybe:

Jövedelem Adójóváírás
0–600 000 forintig a jövedelem 18 százalékának megfelelő alapadó-jóváírás,
600 000–756 000 forintig 108 000 forint alap- és a 600 000 forint feletti jövedelem 18 százalékának megfelelő kiegészítő adójóváírás,
756 000–1 000 000 forintig 108 000 forint alap- és 28 080 forint kiegészítő adójóváírás,
1 000 000–1 500 000 forintig 108 000 forint alapadó-jóváírás és a 28 080 forintból a jövedelem 1 000 000 forint feletti rész 5 százalékának levonása után fennmaradó összegű kiegészítő adójóváírás,
1 500 000–1 561 600 forintig a 108 080 forintból a jövedelem 1 500 000 forint feletti rész 18 százalékának levonása után fennmaradó összegű alapadó-jóváírás és a 28 080 forintból a jövedelem 1 000 000 forint feletti rész 5 százalékának levonása után fennmaradó összegű kiegészítő adójóváírás,
1 561 600–2 100 000 forintig a 108 080 forintból a jövedelem 1 500 000 forint feletti rész 18 százalékának levonása után fennmaradó összegű alapadó-jóváírás,

2 100 000 forint feletti éves összes jövedelem esetén sem alap-, sem kiegészítő adójóváírás nem jár.

Az alap- és kiegészítő adójóváírás együttes összege maximálisan 136 080 forint, amely 756 000 forintos éves, illetve 63 000 forintos havi jövedelem adójának felel meg. Tekintettel azonban arra, hogy a minimálbér összege 2007-ben 65 500 forintra emelkedett (magasabb, mint az adójóváírással mentesített összeg), viszonylag kis összegben ugyan, de a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók is kötelesek személyi jövedelemadót fizetni.

Dr. Honyek Péter cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 207//1-2. számában (Bevallás 2006.) olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.