Matolcsy az inflációról: a kormány olajjal oltotta a tüzet

Egyetértve és együttműködve a jegybanki törekvésekkel a kormány az infláció letörését tekinti legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának – jelentette ki a pénzügyminiszter csütörtökön, a 61. Közgazdász-vándorgyűlés nyitónapján, Egerben. A jegybankelnök ugyanakkor úgy vélte: az „inflációs sokk” mélyén az ország gazdasági-pénzügyi függése rejlik, mely 2014 óta nőtt a meghatározó területeken.

Varga Mihály a programindító gazdaságpolitikai kerekasztal-beszélgetésen rámutatott: a kabinet tett ennek érdekében, az inflációs kockázatok csökkentését célzó intézkedései eredményre vezettek. Ezt igazolják vissza a nagy hitelminősítők elemzései is, amelyek „tele vannak pozitív megállapításokkal” – mondta.
Emlékeztetett: a monetáris és fiskális politika is laza volt az elmúlt években Magyarországon. A koronavírus-járvány azonban teljesen új helyzet elé állította a kormányzati gazdaságpolitikát, amikor a munkahelyek megőrzése, a gazdaság életben maradásának finanszírozása és a válságba került szektorokban dolgozók jövedelemhez juttatása került előtérbe.

Kiemelte: az infláció megugrásában a magyar gazdaság energiakitettsége és az energiaár-robbanás jelentette a legnagyobb tételt. Ugyanakkor a járvány idején hozott kényszerű és szükségszerű döntések, a háború gazdasági hatásai és az unióval folytatott – jobbára politikai természetű – viták következtében romló mutatók javítását célzó konszolidáció folytatódik. Így fenntartja a kormány a fiskális szigort tovább mérsékelve az államadósság és a költségvetési hiány szintjét – tette hozzá, megjegyezve: utóbbinál már idén is csökkenő tendenciát vár, jövőre pedig azt a parlament által elfogadott 2,9 százalékra redukálná.

A tárcavezető jelezte: a beruházások közül több százmilliárd forint értékű fejlesztés halasztásáról döntöttek 2021 vége óta. Szükség esetén akár folyamatban lévők felfüggesztésére is kész a kormány, ahogyan a tárcák költésének korlátozása mellett mérlegelik az idén rekordbevételt elérő bankszektorral szembeni adók növelésének, a honvédelmi eszközbeszerzések késleltetésének és a kamattámogatott hitelprogramok felülvizsgálatának lehetőségét – tájékoztatott.

Az infláció okait elemezve megjegyezte: az egyetemi tankönyvek szerint is az infláció kezelésének fő felelőse a jegybank. Az MNB jól tette, hogy amikor az infláció az egekbe szökött elkezdte kamatemelési ciklusát, de az vitatható, hogy ez időben történt-e. Amikor pedig kamatot emelt, akkor is vette az állampapírokat és a vállalati kötvényeket, márpedig nem lehet egyszerre „hideget és meleget fújni egyik gazdaságban sem” – mondta.

A gazdaság tartós problémája a versenyképesség és a hatékonyság javítása, ám ezen kívül is jó néhány terület van, melyre a kormánynak a következő években koncentrálnia kell. Legelőször azonban az inflációt kell visszaszorítani és kezelhető, akár hasznosnak mondható szinten stabilizálni, hogy amint ez megtörténik, a gazdaság visszatérhessen a korábbi növekedési pályára – zárta szavait.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról beszélt: tévhit, hogy választani lehet infláció és növekedés között, „a pénzromlás megeszi a növekedést”, amely ellen harcolni kell. Úgy fogalmazott: „Magyarország kilábalóban van egy rövid, de mérges inflációs kalandból, miután a jegybank 2021 közepétől a fékre, a kormány azonban a gázra lépett”.

A kabinet másfél éven át „elfelejtette” bevezetni a pénzromlást megfékező intézkedéseket, ehelyett olyan döntéseket hozott, melyek közül az ársapkák önmagukban is 3-4 százalékkal növelték az inflációt. „Lehet, hogy tüzet akartak oltani, csak olajjal” – tette hozzá. Az ekkori „kalandor kormányzati gazdaságpolitika” következtében a hazai pénzromlás a régió átlagát több mint 10 százalékkal meghaladva tetőzött, melynek áldozatul esett a gazdasági növekedés, így ezen mindenki veszített – hangsúlyozta.

A jegybankelnök úgy vélte: az „inflációs sokk” mélyén az ország gazdasági-pénzügyi függése rejlik, mely 2014 óta nőtt a meghatározó területeken. Emellett hazánk kockázati megítélése sem jó – mondta. „Ez egy nehéz évtized, ezekben az időkben körültekintő, óvatos gazdaságpolitikára, valamint a gazdaságban teljes versenyképességi fordulatra van szükség” – fogalmazott az MNB elnöke.

Bod Péter Ákos, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke a világgazdaságban megemelkedő infláció okait elemezve arról beszélt, hogy bár az energiaár miatti tényezők levonulóban vannak, a maginfláció beragadni látszik. Ezért a jegybankok nehezen szánják rá magukat kamatcsökkentésre. A nemzetközi infláció alakulása a magas államadósság miatt Magyarországnak is fontos – húzta alá a volt jegybankelnök.

Szólt arról is, hogy a fizetési mérleg alakulását nagyban befolyásolja az energiaárak alakulása és bár a hazai gazdaság szerkezetének alakulásában vannak előre mutató jelenségek, még mindig meglehetősen energiaigényes, energiaimport-függése pedig sebezhetővé teszi.

Jelezte: kényes tartományban van a magyar államadósság-kockázat is, míg az ország makrogazdasági helyzete ki vagyunk téve olyan tényezőknek, melyekre nincs ráhatásunk. Úgy vélte: ezek következtében fennáll a „recesszió közeli állapotba szorulás” veszélye. A kamatemelés kapcsán kijelentette: azzal a jegybank valóban stabilizálta a forint árfolyamát, ám a kamatteher-többlet a társadalom egészére kivetül.

(MTI)