Még mindig szürke a magyar gazdaság – nem látszik a tisztulás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár az adó- és járulékbevételek összege növekszik, továbbra is évi 700-800 milliárd forint bevételt veszít a költségvetés a feketegazdaság miatt Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerint – olvasható a Napi Gazdaságban.

Az elemző ugyanakkor úgy véli, az utóbbi idők szigorító intézkedései 120-130 milliárd forintnyi kifehéredő forintot adtak a büdzséhez, és ez az arány az év végéig tovább javulhat.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének felmérése alapján a cégeknél 20 százaléknyi a fehéredés aránya, a valós bérnövekedés 50-60 százalékot tesz ki. A statisztikából kimaradó 20 százaléknyi vállalkozásról Gláser Tamás VOSZ alelnök szerint semmilyen adatuk nincs. Hasonlóan negatív tapasztalatokról számolt be a Munkástanácsok Országos Szövetsége is, amely szerint rendkívül magas a minimálbéren bejelentettek aránya, a gazdasági szereplők pedig továbbra is kényszerű túlóráztatásokat alkalmaznak a munkavállalókkal szemben. A gazdaság szürkeségét Zara László adótanácsadó szerint elsősorban a magas összegű járulék, és a kötelező, szakképzettség szerinti minimálbér okozza. A feketegazdaság terjedését támasztja alá az is, hogy az elmúlt időszakban rendkívül sokan adták vissza egyéni vállalkozói igazolványukat, és jó részük valószínűleg feketén folytatja tevékenységét – véli Zara László.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]