Még várnia kell az APEH-nak a helyhatósági adóhivatalok beolvasztásával

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hasonló méretű apparátussal huszadannyi adót képesek beszedni az önkormányzatok, mint az APEH: 400-500 milliárd forintot 8000-9000 milliárd helyett.

A statisztikák szerint a helyi adóigazgatással a teljes, 43 ezres önkormányzati köztisztviselői kör hozzávetőleg öt százaléka, több mint kétezer fő foglalkozik. Az APEH revizori állománya ennél alig ezer munkatárssal bővebb. A működési költségekben sincs lényeges eltérés, az APEH költsége a bevétel egy százalékára rúg, ami kicsivel magasabb az OECD átlagánál, és jóllehet pontos adatok nincsenek, de a Területi Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) becslése szerint önkormányzati szinten sem magasabb ez az arány.

László Csaba, a KPMG adópartnere szerint nehéz indokolni, miért kellene változatlanul hagyni a jelenlegi rendszert. A volt pénzügyminiszter szerint az összevonás célja nem a létszámcsökkentés lenne, hanem a párhuzamosságok felszámolása és a hatékonyság növelése. Az APEH-nak egyébként az egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy – különösen vidéken – kevés a revizor. Az egységesített adóigazgatással ez a probléma megoldódna. Az összevonás kézzelfogható haszna a jobb hatásfok lenne. Az iparűzési adó ellenőrzését össze lehetne kapcsolni a társasági adót érintő vizsgálatokkal, ami nem is lenne bonyolult, hiszen a két adónem szakmailag sok mindenben összefügg. Az önkormányzatok általában azt állítják, hogy saját adóhatósággal jobban be tudják hajtani az adókat, pedig ez jellemzően nincs így. A tapasztalatok szerint a társaságok jelentős része sokkal könnyebben vehető akadálynak tart egy önkormányzati adóhatósági ellenőrzést, mint egy APEH-vizsgálatot. A cégek számára is egyszerűsödne az élet, hiszen az APEH-vizsgálattal letudnák a helyi adókat is. Arról nem is beszélve, hogy egy sok telephelyes vállalkozás esetében a sok különböző önkormányzat helyett egycsatornássá válhatna a teljes adminisztratív folyamat, beleértve a bevallásokat, ellenőrzéseket, befizetéseket.

Az összevonáshoz ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok garanciákat kapjanak: el kell oszlatni azt a félelmet, hogy önállóságuk, bevételük veszélybe kerülhet.

Így az önkormányzatok számára meg kellene hagyni az adómegállapítás és a kedvezmények megállapításának jogát az iparűzési adó esetében – szögezte le László Csaba.
A TÖOSZ egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy az APEH-nak bármi köze legyen a helyi adózáshoz, ezzel az önkormányzatiság egyik tartópillérét ütnék ki. Ha a helyi adóknál az állam venné át az önkormányzatok szerepét, az adók visszaosztása bizonytalanná tenné a gazdálkodást – mondta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Azt ugyanakkor a főtitkár sem vitatta, hogy a végrehajtásban gyenge a rendszer. A megoldást azonban nem az egységesítésben látja a TÖOSZ, hanem társulások kialakításában és a szakmai támogatásban. A szövetség fél éve indított egy szolgáltatást, amely az önkormányzatoknak nyújt segítséget (tanácsokkal és külső szakértőkkel) az ellenőrzések terén. A bevásárlóközpontoktól hemzsegő Budaörs is igénybe vette, hogy a multijait hatékonyabban ellenőrizhesse – mondta példaként Zongor.

Egyáltalán nem jellemző, hogy az önkormányzatok társulási formában intéznék az adóigazgatásukat – mondta Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium helyettes szóvivője. Akik alkalmaznak valamilyen helyi adót, azok maguk intézik az adminisztrációt, tette hozzá. Kérdésünkre, hogy tovább jutott-e az igazgatás egységesítése az ötlet szintjénél, annyit árult el, hogy a tárcának pillanatnyilag nincs kész javaslata. A korábbi elképzelések egyébként arról szóltak, hogy az összevonást 2009-2010-ben lehet legkorábban megvalósítani.

Forrás: Napi Gazdaság

---