Mégis lesz pozitív adóslista?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dacára az adatvédelmi biztos ellenkezésének, már az ősszel a parlament elé kerülhet a teljes lakossági adóslista törvénytervezete.

Tizennyolc bedőlt hitelt hagyott hátra maga után a jelenlegi banki lakossági adóslista rekordere. A pénzintézetek szerint megúszható lett volna a notórius tartozó hitelezése, ha már korábban is létezett volna a teljes körű, az ügyfél anyagi helyzetét átlátó adósregiszter. Arra a kérdésre, miért nem sikerült ezt a mai napig megvalósítani, sokan válaszolják azt, hogy az adatvédelmi biztos ˝kekeckedése˝ áll a háttérben. Úgy tűnik azonban, önmagában ez nem lehetett ok, s az év végén mégis létrejöhet az új regiszter.

Puhult az álláspont?

˝Még mindig nem vagyok megvásárolható˝ – így válaszolt Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Figyelő azon kérdésére, vajon jól érzékelik-e a bankok, hogy ˝puhult˝ valamicskét az ombudsman álláspontja az úgynevezett pozitív lakossági adóslista ügyében. Ez a hitelüket nem fizetők már régóta nyilvántartott adatai helyett a valaha hitelt felvettek teljes körére kiterjedne, a tervezet vitája pedig jelenleg is tart.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség, a bankok, a fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium, valamint az adatvédelmi biztos között az igazságügyi tárca tűnik fel közvetítői szerepben.

Aggályok

A legnagyobb távolságot már régóta az adatvédelmi biztos és a bankok között lehet mérni – előbbi alkotmányossági aggályok és az állampolgárok banki kiszolgáltatottságának további növekedése miatt ellenzi a nyilvántartást, a bankok ugyanakkor teljes mellszélességgel felsorakoztak az új lista mögött. Péterfalvi Attila most tehát cáfolta, hogy változtatott volna korábbi álláspontján. Igaz, hozzátette azt is, hogy ha a parlament megszavazza a pozitív adóslistáról szóló törvényt, annak megtorpedózásához számára nem sok eszköz marad. Az ombudsman ugyanis a törvények szerint csak ajánlásokat tehet, azok betartása pedig nem kötelező – az országgyűlési szavazás után már csak az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi biztos továbbra is ellenzi a pozitív adóslistát.

Az adatvédelmi biztos ˝tehetetlenségével˝ tisztában vannak a pénzintézetek is. Ráadásul többek között Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok jelenlegi ombudsmanja, aki április 21-én alkotmánybíróként lép hivatalba, szintén melléjük állt, ezért számukra a teljes körű lakossági adósnyilvántartás (TLA) létrehozása nyert ügynek tűnik. Mindez szerintük az ügyfelek érdeke is (az indokokat lásd külön). A Nemzetközi Bankárképző Központ e heti adóslista-konferenciáján azért az is kiderült, hogy tisztázásra váró részletek még bőven akadnak.

Abban sincs még egyetértés, hogy a bankok és a lakosság számára egyaránt kötelező legyen-e a lista. Nem csökkenti ugyanis a hitelkihelyezés kockázatát az, ha az egyik bank megosztja konkurenseivel az ügyfeleiről szóló információit, míg a másik nem. Az sem előnyös, ha az egyik adós hozzájárul hiteleinek a listán való feltüntetéséhez, míg a másik nem.

Több verzió

Lengyelországban például mindenki számára kötelező az információk megosztása, amelynek köszönhetően mintegy 40 ezer napi lekérdezésre válaszol a rendszer. A 90 napon túl nem fizető ügyfelek száma – látványos csökkenéssel – 6 százalékra esett a rendszer 10 éves fennállása alatt. A fogyasztási hitelek körében itthon ez az arány még azoknál az adósoknál is 15 százalékos, akik ugyanannál a pénzintézetnél kaptak kölcsönt, mint ahol a folyószámlájukat vezetik. Azon nem teljesítő adósok aránya pedig, akik nem a számlavezetőjüknél, hanem máshol jutottak hitelhez, 30 százalék körüli.

Nem véletlen, hogy a bankok ezért is szorgalmazzák a mindenki számára kötelező, közös, teljes adóslistát. Körvonalazódni látszik viszont egy olyan megegyezés az ügyfelek kiszolgáltatottságát csökkenteni akaró PSZÁF, illetve a minél több adathoz való hozzáférésben érdekelt bankok között, hogy csak az alapinformációkat – a hitelek számát, jellegét, értékét – lehessen a kölcsönt felvevő hozzájárulása nélkül is lekérdezni.

A lekérésért természetesen fizetni kell, ám kérdés az is, ki juthat hozzá az adatokhoz. A magyar TLA formálásában részt vevők véleménye nagyjából összecseng abban, miszerint a rendszerhez a hitelnyújtókon kívül más szervezetek – így lobbicsoportok, üzleti információszerzők, befektetési tanácsadók, marketingesek – ne férhessenek hozzá. Az OTP Bank, méretéből adódóan nem meglepő módon, amellett érvel, hogy azok a pénzintézetek, amelyek sok adatot töltenek fel, a lekérdezéskor kedvezményekben részesüljenek.

Ősfeltöltés

Biztosan lesz úgynevezett ősfeltöltés, amely a lakossági ügyfelek régi hiteleinek adatait visszamenőlegesen rögzíti majd. A teljes listát szentesítő törvénynek a Magyar Nemzeti Bank szerint viszont ki kell térnie arra is, hogy ha már a bankok láthatják az adott ügyfél leterheltségét, s tanácsot és kölcsönt ennek tudatában adnak, akkor a hitel bedőlése esetén mennyire tehetők majd ők is felelőssé a nemteljesítésért.

A pozitív adóslistáról zajló vita a piaci szereplők tervei szerint a nyáron lezárulhat, ezt követően a kormány, majd ősszel az országgyűlés elé kerülhet a teljes listát szabályozó törvény tervezete. Egy év múlva pedig már azt is megtudhatjuk, vajon tényleg csökkennek-e a hitelkamatok az új lista jóvoltából – vagyis, a bankok mellett valóban jól járnak-e a fogyasztók is.

Pozitív hozadékok

A bankok adatbázisait összekapcsoló, teljes körű lakossági adósnyilvántartás megszületésének számos kedvező hatása lehet a pénzpiaci szereplők szerint:

• Csökkenhetnek a kamatlábak
• A jó adósok törlesztőrészleteibe nem kell majd olyan mértékű hitelnyújtási kockázati felárat beépíteni, mint a késedelmes fizetőkébe
• A jó adós olcsóbban kap majd hitelt (az OTP szakemberei szerint az utóbbi két évben akár 1,0-1,5 százalékponttal alacsonyabb lehetett volna például a fedezetlen fogyasztási hitelek kamata, amennyiben a pozitív hitelnyilvántartás rendelkezésre állt volna)
• A bankok az adós ügyfelekről szóló információk megosztásával bizonyos ügyfélcsoportoknak kedvezőbb ajánlatokat tudnak majd tenni
• A hitelkihelyezés kockázata csökkenhet
• Javulhat a pénzintézetek régiós versenyhelyzete
• Megelőzhetővé válik az ügyfelek túlzott eladósodottsága
• Megállítható a mai tendencia, miszerint a fizetőképességtől egyre inkább elválik a hitelfelvétel
• Megváltozhat az a gyakorlat, amely szerint, ha valaki nem kap hitelt, a bankok nem tájékoztatják az elutasítás okáról

Forrás: Figyelő

---