Megkegyelmezett a kajajegyeknek a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mégsem sújtanák 11 százalékos adóval az étkezési jegyeket, illetve a munkavállalók egyéb béren kívüli juttatásait, ennek azonban ára van: az ígért öt százalékpontos járulékcsökkentés helyett csak négyre lát lehetőséget a pénzügyminiszter. Indulna a számlagyűjtés, hét százalékos lenne a cégautó adó, jönne Robin Hood. Az adóprés 145 milliárd forinttal enyhülne a korábban bejelentetteknek megfelelően.

A kormány döntése óta lezajlott egyeztetések eredményeképpen a munkáltatók által fizetendő természetbeni juttatások tervezett 11 százalékos adója nem került be a tervezetbe – jelezte Veres János. A másik, ezzel összefüggő változás, hogy 2009. április 1-je után a munkáltatók által fizetendő járulék négy százalékkal csökken a korábban tervezett öt százalék helyett.

55 milliárd bevétel bánja

Veres korábban jelezte: a béren kívüli juttatások megadóztatásától 55 milliárd forint bevételt remél a költségvetésnek, ami egy százalékpontnyi járulékcsökkentést képes ellensúlyozni. A pénzügyminiszter korábbi kijelentése szerint ugyanis egy százalékpontnyi járulékcsökkentés 80 milliárd forint bevételkiesésnek fel meg éves szinten, a járulékokat azonban csak április elsejétől csökkentik. A korábban közölt 145 milliárd forint összegű, nettó tehercsökkenés lényegében változatlan marad, néhány milliárdos hibahatár mellett – magyarázta a miniszter, aki szerint a pontos számításokat még nem fejezték be.

A béren kívüli juttatások megadóztatását korábban a munkavállalók és munkaadók érdekképviselői, illetve adószakértők egyaránt kritizálták, valószínűleg ezért állt el a kormány korábbi elképzelésétől.

Kritizálták, engedtek

A munkaadó éppen azért adja az adómentes juttatásokat, mert adómentesek, s megvonhatja, ha adókötelessé teszik azokat – mondta lapunknak korábban Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Zara László adószakértő pedig arra hívta föl a figyelmet, hogy egyeseket kedvezőbb, másokat kedvezőtlenebb helyzetbe hozhat a juttatások – korábban tervezett- szabályozása.

Jobb helyzetbe kerülhettek volna a magasabb jövedelmű munkavállalók, illetve a cafeteria-rendszert üzemeltető nagyvállalatok, mert az éves 400 ezer forintos határ eltörlésével több juttatást adhattak volna dolgozóiknak, ami még 11 százalékos adóteher mellett is jóval olcsóbb lett volna, mint munkabérként kifizetni.

Más cégeknél azonban, ahol az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók kaptak némi juttatást is, de jóval az éves 400 ezer forintos határ alatt, ott megnőtt volna az adóteher. Bár erről még nincs hír, de vélhetően megmarad az éves összeghatár. (Később kiderült, az országos érdekegyeztetésen megállapodtak, hogy eltörlik az összeghatárt az adminisztráció egyszerűsítése érdekében.)

Engedett a kormány abban is, hogy megmaradnak azok a társasági adókedvezmények, amelyek a foglalkoztatáshoz köthetők, ezek megszüntetésének szándékát is bírálták korábban az országos érdekegyeztetésen.

Magasabb a cégautó adó kulcsa

A cégautóknál az adó mértéke a gépkocsi bekerülési árának hét százaléka lesz (korábban a hírek még 6 százalékról szóltak), amelyből levonható a súlyadó értéke, és az értékcsökkenés első két évben 10-10, a további években öt százalékos mértékben. Az adót akkor kell megfizetni, ha a gépkocsira költséget számolnak el, ezzel alapjaiban változik meg a szabályozás.

Azok a magánszemélyek, akiknek éves jövedelme nem lépi túl a 3,4 millió forintot, és bizonyos lakásfelújítási, betegápolási körben áfás számlával rendelkeznek, az évente visszaigényelhető 100 ezer forintos adókedvezmény keretén belül érvényesíthetik ezt a visszatérítést – fogalmazott a miniszter.

A házipénztár szabályozása változik: januártól az árbevétel 1,2 százaléka (havi átlagos állomány alapján), illetve 500 ezer forint túllépése esetén lép életbe szankció.

A cikk teljes terjedelmében elolvasható a Figyelőneten.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]