Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jövőre nem szűnik meg a korengedményes nyugdíj, de igénybevételének szabályai szigorodnak. Az erre vonatkozó rendelet új szabályai egy évig lesznek érvényben.
A korengedményes nyugdíjat az eddigi szabályok szerint – 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet – a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel akkor lehetett igénybe venni, ha erről a munkáltató és a munkaadó egyezségre jutott, és a munkáltató vállalta, hogy az előrehozott korhatárig előre, egy összegben befizeti a munkavállaló nyugdíját a nyugdíjalapba.
2009. január 1-től a férfiak és a nők is 57 évesen kérhetik a korengedményes nyugdíjazást, ha az előrehozott öregségi nyugdíj esetén 40, a csökkentett előrehozott nyugdíj esetében pedig 37 éves szolgálati idővel rendelkeznek. Eddig az előrehozott öregségi nyugdíj esetében elegendő volt 38 évnyi, a csökkentett előrehozott nyugdíj esetében pedig 33 évnyi szolgálati idő.
A kabinet azért kezdeményezte a korengedményes nyugdíj 2010-ig való fenntartását, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ezzel is segítse azokat, akiknek a munkahelyük elvesztésekor a korengedményes nyugdíj biztosítja a megélhetést.
A módosítás eredményeként a korengedményes nyugdíj intézménye még egy évig igénybe vehető. 2010. január 1-jéig a munkavállalók és munkáltatók új megállapodást köthetnek. A nyugdíjbiztosítási szervekhez addig benyújtott megállapodások alapján a korengedményes nyugdíjat meg kell állapítani, a megállapított nyugdíjat pedig továbbra is folyósítani kell.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
