Megsemmisítette az Alkotmánybíróság az elvárt adót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság február 27-i határozatával megsemmisítette az elvárt adóra vonatkozó törvényi szabályozást, valamint az elvárt adó előlegének megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Elvárt adót először a 2007-ben keletkezett bevételek után, 2008-ban kellett volna fizetni, az előleggel azonban már az idén számolni kellett volna.

Az Alkotmánybíróság (Ab) a határozat kihirdetésének napjával semmisítette meg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény egyes bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény egyik szakaszát. A taláros testület többségi határozata szerint az elvárt adó a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó, amelynek szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce. Ennek a testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó nem felel meg.

Az Alkotmánybíróság szerint az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A testület szerint az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

A tavaly nyáron elfogadott, de csak 2007. január 1-től hatályos szabályozás szerint függetlenül attól, hogy mekkora eredményt realizál a vállalkozás – legalább egy minimális nagyságrendű, elvárt jövedelmet társasági adóalapnak kellett volna tekinteni. Az elvárt adó alapja az adóévi összes bevétel (csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével) 2 százaléka lett volna, amennyiben a társasági adóalap egyébként nem érte volna el ezt a mértéket. Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően 5 milliós adóalapig 10 százalék, a felett 16 százalék lett volna. Az elvárt jövedelem szerinti adózás a vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozókra is vonatkozott volna, így a vállalkozói adóalap legalább az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével, valamint a külföldi telephely bevételével csökkentett vállalkozói bevétel 2 százaléka lett volna.

Adófizetési kötelezettség a 2007-es adóévről készülő adóbevallásban, tehát 2008-ban keletkezett volna, az adóelőleg számítására azonban ettől eltérő szabályok vonatkoztak. Így a havi előlegfizetőknek először 2007. július 20-án, negyedéves előlegfizetőknek pedig először 2007. október 20-án elvárt adó előleget is kellett volna fizetniük.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.