Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2015. január 01-én hatályba lépett, tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXXVI. törvény fontos változást hozott az innovációs járulék szabályozásában.
A módosítás könnyítést eredményez, az új jogszabály ugyanis újrafogalmazta az innovációs járulék alóli mentességre vonatkozó előírást.
Mindez azt jelenti, hogy az idei évtől mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az a vállalkozás, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (Kkv. törvény) 3. § (2) és (3) bekezdése szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül.
Miután a mikro- vagy kisvállalkozássá történő minősítéshez kifejezetten a fenti szakaszokat kell figyelembe venni, a mentességhez elegendő az, ha a társaság szempontjából teljesülnek a létszámra és a nettó árbevételre, vagy mérlegfőösszegre vonatkozó előírások, azaz a vállalkozás „maga” mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül.
Sokak számára ismerős lehet a szabályozás, 2011. december 31-éig ugyanis a létszám és a pénzügyi mutatók alapján történő mikro- vagy kisvállalkozói besoroláshoz kizárólag a saját értékadatokat kellett figyelembe venni. Változásra ezt követően került sor, a törvény ugyanis előírta, hogy a mikro- vagy kisvállalkozássá történő minősítés során a Kkv. törvény egészére figyelemmel kell lenni. Mindez azt eredményezte, hogy az előzőekben említett mutatókat a kapcsolódó és a partner vállalkozások adataival együtt kellett számításba venni.
A fentiek mellett a minősítés során könnyebbséget jelenthet az is, hogy nem kell a két éves szabályt alkalmazni, azaz két egymást követő év adatait vizsgálni, hanem az üzleti év első napján rendelkezésre álló utolsó lezárt beszámoló adatait kell figyelembe venni.
A jogszabály módosításának köszönhetően több olyan vállalkozás lélegezhet fel, és realizálhat adómegtakarítást, amelyik egy cégcsoport tagjaként az előző években csak az összevont beszámoló adatai alapján vált kötelezetté.
A cikk szerzője a UCMS Group (Morvai Erika).
Sokféle termék forgalomba kerülhet szabálytalan megfelelőségi jelzéssel, ezért indokolt a fogyasztói óvatosság, vásárolni emiatt is csak megbízható helyekről ajánlott – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.
Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)
A NAV tájékoztatót tett közzé, melyben a harmadik országból az EU-területére áttelepülők (szokásos lakóhelyüket áttelepítők) személyes vagyontárgyainak vám- és adómentességéhez szükséges feltételeket foglalja össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
