Megszűnhet a borítékos rendszer az egy százaléknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi tárca elkészítette, és hamarosan a kormány elé terjeszti az adózói felajánlások módosításáról szóló törvényjavaslat szövegét. A tervezet szerint megszűnhet a jelenlegi borítékos rendszer, a rendelkező nyilatkozat ugyanis az adóbevallási nyomtatvány részét képezi majd.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt született meg a személyi jövedelemadó egy százalékának a felajánlásáról szóló törvény, amely lehetőséget teremtett arra, hogy az állampolgárok maguk dönthessenek befizetett adójuk meghatározott részének a felhasználásáról. Az 1996 óta élő jogintézmény másik nagy érdeme, hogy az állampolgári felajánlások kiszámítható támogatást jelentenek a civil szervezetek részére. A törvény a megalkotása óta többször is módosult. A legfontosabb ezek közül, hogy a felajánlható összeg az eredeti egy százalék helyett kétszer egy százalék lett, a kedvezményezettek köre kibővült az egyházakkal, változott a kötelező várakozási idő, bővült az APEH tájékoztatási kötelezettsége.

A hazai konstrukciót a Pénzügyminisztérium előterjesztése szerint több kelet-közép-európai ország átvette, és kisebb-nagyobb változtatásokkal alkalmazza a mai napig is. A törvénytervezet elkészítése előtt a civil szervezetek és egyházak véleményét is kikérték. Az érintettek legfontosabb javaslatait be is építette a módosítás szövegébe a PM.

A legfontosabb változás a személyi jövedelemadó 1 százalékáról történő rendelkezés rendszerében várható. A tervek szerint ugyanis főszabályként megszűnne a jelenlegi borítékos rendszer, mivel az adózó nyilatkozata a bevallási nyomtatvány részét képezné a jövőben. A nyilatkozatnak a magánszemély személyes adatait tartalmazó része perforáció mentén elválasztható lesz a kedvezményezett adószámát, technikai számát tartalmazó résztől. A Pénzügyminisztérium várakozásai szerint a fenti változás növelheti a felajánlók számát, csökkentheti ugyanakkor az érvénytelen rendelkező nyilatkozatokat.

Egységesítik a leadási határidőt

Újdonság továbbá, hogy a benyújtási határidő egységesen, minden adómegállapítási mód esetén május 20-a lenne. A határidő egységesítése nem csak az adózók, hanem a kedvezményezettek számára is kedvezőbb lenne, mivel kiszámíthatóbbá tenné a felajánlások időpontját – olvasható a kormányzati előterjesztés szövegében.

A felajánlást tartalmazó nyomtatványt a kitöltés után nem kell majd külön borítékba tenni. A borítékos megoldás csak akkor maradna fenn kötelezően, amikor az érintett az egyszázalékos nyilatkozatát közvetlenül juttatja el az adóhatósághoz személyesen vagy postai úton), illetve, ha a nyilatkozatot a munkáltató továbbítja az APEH-nak. Az első körbe a hatósági adómegállapítás és elektronikus adóbevallás esete tartozik. Ekkor lesz lehetőség a rendelkező nyilatkozatok közvetlen benyújtására. Az APEH általi adómegállapítás esetén ugyanis csak így biztosítható, hogy a február 15-i határidőtől függetlenül, egészen május 20-ig benyújthassa az adózó a rendelkező nyilatkozatát. Elektronikus bevallás esetén pedig akkor kerülhet sor a rendelkező nyilatkozat borítékban történő eljuttatására, amikor nem maga az adózó, hanem pl. a könyvelője készíti el az adóbevallást, az elektronikus űrlap (elektronikus rendelkező nyilatkozat) kitöltésére azonban a magánszemély nem ad meghatalmazást.

A pénzügyi tárca által kidolgozott javaslat szerint, ha az szja-bevallás adóhatósági kijavításakor többletfizetési kötelezettség keletkezik, a többlet határidőben történő teljesítése esetén az 1 százalékos felajánlás érvényes marad. Az önellenőrzés, adóhatósági ellenőrzés nyomán keletkező növekmény után is jár majd az egy százalék, amelyet az adóhatóság, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium pótlólagosan fog átutalni a kedvezményezettnek.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.