Megtérül a diplomaszerzés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly átlagosan 8-12 százalékkal nőttek a műszaki diplomások alapbérei a megelőző évhez képest – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adataiból. A havi bruttó mérnökfizetések 179–386 ezer forint között alakultak, legkevesebbet a könynyűipari, legtöbbet a villamos- és a gépészmérnökök kaptak.

A keresetek (a bérköltség terhére kifizetett alapbér, pótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom összessége) 10–25 százalékkal magasabbak az alapbérnél.
Korántsem csak a végzettség, hanem az életkor is befolyásolja, közülük ki mennyit keres. Úgy tűnik, a friss diplomától számítva 50 éves korig büszkélkedhetnek a legnagyobb fizetéssel a mérnökök, utána apad a havi fix és a jövedelem is. Vélhetően ennek az az oka, hogy az ötödik X-en túl többségüknek kevesebb a speciális tudása és gyengébb a nyelvismerete, s ez meglátszik a bruttó átlagbérükben. Mindez azért feltűnő, mert az ÁFSZ statisztikája szerint a versenyszférában általában lineárisan nőnek a fizetések az életkor előrehaladtával. A különbségnek feltehetően az is oka, hogy a műszaki friss diplomásokat évek óta mind nehezebb becserkészni a hazai vállalatoknak, így a kezdőknek magasabb kezdő bért ajánlanak.

Ha nemcsak a műszaki diplomásokra koncentrálunk, hanem általában a tavalyi oklevelesek fizetéseit nézzük, azt tapasztaljuk, megéri felsőfokú tanulmányokat folytatni, sőt, az egyetemi diplomát kifejezetten díjazza az álláspiac. A versenyszférában majdnem ötször annyit keres egy egyetemi diplomát szerzett munkaválló, mint a nyolc osztályt végzett. Úgy tűnik azonban, furcsa különbség van a lemorzsolódottak és az általános iskolát végzettek között. Alapbér és keresetek tekintetében is az jár jól, aki még a nyolcadikat sem fejezte be. A főiskolai végzettséghez képest is látványosan jobban járnak az egyetemi diplomát megszerzettek, ez utóbbiak ugyanis több mint 40 százalékkal magasabb alapbérnek, illetve keresetnek örülhetnek havonta.

Évek óta nem csökken itthon a régiók és a nemek közötti fizetéskülönbség. A nők jövedelme 12–20 százalékkal kevesebb. Észak- és Dél-Alföld alkalmazottainak a legsoványabb a pénztárcája, hozzájuk képest a közép-magyarországiak keresete 50 százalékkal magasabb.

Gárdus Zsuzsa, Az Adecco magyarországi ügyvezető igazgatója: Nagy a szórás a mérnökfizetések között, a régió és a cégméret mellett a speciális tudás is sokat nyom a latban. Sőt, a műszaki friss diplomások esetében az sem mellékes, hol végeztek. A Műegyetemről frissen kikerült, nyelvet beszélő gépészmérnökök és informatikusok – akik az egyetemi évek alatt már munkatapasztalatot is szereztek – sok esetben 400 ezer forintos bruttó havi fizetésért kelnek el. A magas kezdő bér miatt ezek a szakemberek általában csak öt-hat év után számíthatnak újabb komoly béremelésre, vagy ha váltanak. Ez esetben a következő munkaadó azt „díjazza” majd, hogy hol dolgozott korábban, például milyen multinacionális cégnél szerzett tapasztalatot, milyen speciális tudásra tett szert a vállalati képzéseken.

Tokár Péter, A TESK Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója: A kor előrehaladtával valóban érezhető a fizetések emelkedése, az informatikusok pályafutása kifejezetten érdekes. A terület sajátossága, hogy három-négy év alatt akkora bérnövekedést tudnak elérni, mint más mérnöki posztokon 10-15 év alatt. Igaz, ehhez releváns szaktudás, jó referenciák és komoly szakmai elkötelezettség kell. A statisztikával ellentétben kevésbé érzünk ekkora különbséget az álláspiacon a főiskolai-egyetemi oklevelekkel kapcsolatban. Az egyetemi diploma körülbelül csupán 10 százalékos előnyt jelent. A régiós különbségek változatlanul nagyok. Főleg azokon a településeken rossz a helyzet, ahol kevés munkaadó van, így mesterségesen alacsonyan tudják tartani a béreket.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]