Miért támadták meg Magyarországot?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország semmiben nem hasonlít Izlandra, sem a forint árfolyama, sem a magyar bankok, sem az államadósság finanszírozása nincsen olyan veszélyben, ami egy Izlandhoz hasonló totális összeomlásba torkolhatna. Ezt a határozott kormányzati, jegybanki és bankszövetségi kommunikációt el lehet fogadnunk, ugyanakkor félrevezető az analógiát teljesen tagadni.

Hogyan is néz ki egy államcsőd? Ha az emberek hisztérikusan tartós élelmiszereket vásárolnak, a három legnagyobb kereskedelmi bankot államosítani kell, ha a nemzeti deviza értéke és a tőzsdei árfolyamok harmadukra olvadnak, és az állam vezetőinek Oroszországba kell járni mentőcsomagért kuncsorogni, akkor biztosan csődről beszélhetünk! Izlandon most ez a helyzet. Magyarország nem tart ott.

Lehetne rosszabb is
Az állam külső adóssága arányaiban tizedakkora a nemzeti GDP-hez viszonyítva, a hiányunk sem 25 százalékos, és a lakosság eladósodottsága sem reménytelenül visszafizethetetlen. Mi a 270 forintos eurótól hüledezünk, noha ez még mindig az erősebbik oldal lenne, ha létezne a szépemlékű intervenciós sáv, miközben ha a forint az izlandi korona kevésbé dicső pályáját írta volna le az elmúlt hetekben, akkor 800 forint lenne az euró. Az állam külső adóssága arányaiban tizedakkora a nemzeti GDP-hez viszonyítva, a hiányunk sem 25 százalékos, és a lakosság eladósodottsága sem reménytelenül visszafizethetetlen. Mi a 270 forintos eurótól hüledezünk, noha ez még mindig az erősebbik oldal lenne, ha létezne a szépemlékű intervenciós sáv, miközben ha a forint az izlandi korona kevésbé dicső pályáját írta volna le az elmúlt hetekben, akkor 800 forint lenne az euró.

Bár nagy a hisztéria, a devizahitelesek megsegítése szerepel a hírekben, valójában a forint eddig dicséretesen tartotta magát. Képzeljük el, mi lenne, ha úgy viselkedett volna, mint más eszközök, nyersanyagok, részvények, állampapírok!

Csőd helyett baljós jelek
Államcsődnél biztosan nem tartunk, ugyanakkor úgy tenni, hogy a nemzetközi sajtóban és az elemzésekben gyakran együtt felbukkanó Izland és Magyarország csak valamely sötétben bujkáló forintellenes maffia vagy egy újkori kis-nagy antant mesterkedése lenne, az körülbelül annyira megalapozott, mint azok a magyarázatok, amelyek szerint az angol ábécében közel van Hungary és Iceland, ezért találtak meg minket a profitéhes alapkezelők.

A hazai közállapotokat ostorozva gyakran elhangzik: itthon alacsony az adómorál, árkok mentén ordítoznak a politikusok, mindent átsző a korrupció. Felsorakozhat egy rossz gazdaságpolitikai program mellé az összes politikus együtt, kiváló emberek vezethetik a jövőben az országot, ami segítheti a bizalomépítést, de a rideg pénzügyi folyamatok, a makrogazdasági mutatók ennél rövid távon sokkal fontosabbak!

Izland bizonyára az egyik legtisztességesebb és legbékésebb skandináv ország volt, a korrupciós listákon irigylésre méltó helyen, legendásan puritán, szerény politikai vezetéssel.

Sajnos, ha a szokásos acsarkodás helyett eredményesebbek lennének a látszategyeztetések, csúcsbizottságok és társadalmi egyeztetések, még nem lennénk beljebb a válság megoldásában.

Abban egyáltalán nem lehetünk biztosak, hogy valóban arról van szó, hogy Magyarországot kipécézték maguknak a piacon, hiszen ne felejtsük, most nemcsak a bankközi piacokon és a tőzsdéken lett úrrá a szuperóvatosság, de a devizapiacokon is.

Magyarország és fizetőeszköze pedig alapvetően biztonságos, így eurómilliárdokat kockáztatni a megtámadásával indokolatlan kockázatnak tűnne. Ám, ha így történt, ne dugjuk homokba a fejünket, gondoljuk át, vajon miért pont minket lehetett megtalálni?

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.