Mikor csökkenti az e-útdíj az iparűzési adót?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos eset lehetséges; ha például a fuvarozó továbbszámlázza az e-útdíjat, akkor a hipa már nem csökkenthető – írja blogbejegyzésben a Mazars. Minden esetet külön érdemes vizsgálni.


A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény („Hipa tv.”) 40/A.§-a szerint 2013. július 1-jétől az iparűzési adóból (legfeljebb annak összegéig) levonható az adóévben ráfordításként, költségként elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (útdíj) 7,5 százaléka. Eszerint azok, akik saját fuvareszközzel rendelkeznek, levonhatják az általuk fizetendő helyi iparűzési adóból az adóévben a szállításhoz használt fuvareszközökre tekintettel megfizetett e-útdíj 7,5 százalékát.

Tapasztalataink szerint a fuvarozó társaságok körében gyakori, hogy a megrendelőjük felé továbbszámlázzák az útdíjat. Ezáltal nemcsak költségeik továbbhárításáról gondoskodnak, hanem arra is lehetőségük van, hogy ezt az összeget (ha a vonatkozó egyéb feltételek: megfelelő számla és szerződés is teljesülnek) közvetített szolgáltatásként levonják az iparűzési adó alapjából. Az így eljáró fuvarozó társaságnak ebben az esetben viszont nincs lehetősége az útdíj 7,5 százalékának adóból történő levonására, hiszen helyette a megrendelője viseli az útdíj miatt felmerülő költséget, az számára – a nyílt továbbhárítás miatt – nem eredményt rontó tétel.

Nem fizet a vevője? – IX. Magyar Követeléskezelés Konferencia
  • Mit tehetünk akkor, ha minden elővigyázatosságunk és tájékozottságunk ellenére olyan céggel kötünk üzletet, aki az általunk elvégzett munkát, vagy leszállított terméket nem hajlandó kifizetni
  • Mennyire használható a már többször, legutóbb április 1-én módosított csődtörvény, és milyen az ítélkezési gyakorlat?
  • Honnan kaphatunk hiteles adatokat a szerződött partnereinkről, és melyek azok a cégek, amiket érdemes elkerülnünk?
  • Milyen gyakorlati tapasztalatokat, tanácsokat kaphatunk olyan cégek vezetőitől, akik már több alkalommal is sikerrel kezelték kintlévőségeiket?

A fenti kérdésekre is választ kaphat 2014. szeptember 25-én, ha eljön a Napi.hu által szervezett szakmai konferenciára.

Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, 1067 Budapest, Teréz Krt. 43.

Bővebb információk az előadásokról az előadókról, valamint jelentkezés itt

Abban az esetben, ha a fuvarozó nem közvetített szolgáltatásként hárítja át az útdíjból származó terhet, hanem beépíti a szolgáltatásai árába, miközben a költségei szintén megtérülnek, értelmezésünk szerint jogosult lesz a 7,5 százalék levonására. A közvetített szolgáltatások miatti adóalap csökkentésre viszont nincs lehetőség. Az adója tehát nő ugyan az útdíj 2 százalékával, de csökken annak 7,5 százalékával.

A megrendelői pozícióban lévő társaságok részéről felmerülhet, hogy amennyiben sikerül elérniük a közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázást, költségviselőként élhetnek a 7,5 százalék levonásának lehetőségével. Fontos információ azonban számukra, hogy a Hipa Tv magyarázata szerint ezt a tételt csak a saját fuvarozási eszközzel rendelkezők vonhatják le az adóból. Ha a társaság nem rendelkezik tulajdonosként vagy üzembentartóként azokkal a fuvareszközökkel, amelyek alapján az e-útdíjat megfizették, a 7,5 százalék nem vonható le az iparűzési adóból, még akkor sem, ha annak költségét valójában ő viseli. A megrendelők számára tehát nem feltétlenül jelent előnyösebb megoldást, ha sikerül elérniük az útdíj közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázását.

A bejegyzés szerzője a MAZARS szakértője.  A MAZARS szakmai blogja az Adó Online partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]