Mikor született Jézus? (Vallás, egyház, adózás)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Időszámításunkat Jézus születésétől számítjuk. Erre utal a Kr.e. (Krisztus előtt) és a Kr.u. (Krisztus után) rövidítés is. A kronológia 0. évvel nem számol, a mai időszámítás rendszere szerint Jézus Kr.e. 1-ben, méghozzá karácsony napján született. A szépen hangzó történettel azonban baj van, ugyanis a tények más időpontot támasztanak alá. Nem a bibliai történettel van a baj, hanem az időszámítás rendszerének jóval későbbi megállapításával. És adótörténeti érdekessége is van az eseménynek!

Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze.
(Lukács evangéliuma 2,1)

A továbbiakban a nyugati világban szokásos időszámítási jelöléseket alkalmazzuk, így a Kr.e. és ez i.e., valamint a Kr.u. és az i.sz. jelöléseket is használjuk.

Sokféle időszámítás létezik. A zsidók a bibliai világ keletkezésétől (i.e. 3761.) számolják az éveket, a Római Birodalomban Róma alapítása (i.e. 753.) volt a kiindulópont, másként számolták az időt az aztékok, a maják, az arab világban pedig Mohamed mekkai zarándoklatától (hidzsra), i.u. 622-től számolják az éveket.

A kereszténység sem egységes az időszámítás módjában, a keleti keresztények (hasonlóan a zsidókhoz) szintén a világ keletkezésétől számolnak, de ők i.e. 5493-ra teszik a teremtés időpontját, de másként számolnak a kopt keresztények, akik Diocletianus trónra lépésétől, i.sz. 284-től számolják az éveket, a bizánciak szintén a világ teremtésétől, de ők ennek időpontját i.e. 5509-re teszik.

Hogyan alakult ki, és mióta használjuk a nyugati világban a jelenlegi időszámítást?

Ezt Dionysius Exiguus (475 k. – 544 k.) ókeresztény írónak, fordítónak, római apátnak köszönhetjük. Az apát előszeretettel foglalkozott kronológiai kérdésekkel is, valószínűsíthetően 525-ben határozta meg Jézus születésének időpontját a római időszámítás alapján, és tette azt Róma alapítását követő 754. évre. (Neki „köszönhetjük” egyébként a húsvét kiszámításának meglehetősen bonyolult módszerét, amelynek megreformálásán gondolkodik jelenleg a Vatikán is.) Dionysius Exiguust 2008-ban avatta szentté a román ortodox egyház zsinata.

Jézus születésének helye Betlehemben

Az évek jelölésének ma ismert módja viszont csak egy évszázaddal később alakult ki. Először ezt Beda Venerabilis („tiszteletre méltó Béda”; angolul: Venerable Bede; 672/673 – 735. május 26.) alkalmazta legismertebb művében, a 731-ben befejezett Historia ecclesiastica gentis Anglorum (Az angol nép egyházi története) című munkájában. Beda Venerabilist 1935-ben avatta szentté a római katolikus egyház.

Milyen tényezőket kell figyelembe vennünk Jézus születési időpontjának meghatározásához?

Az evangéliumok több olyan eseményt is leírnak Jézus születéséhez kapcsolódóan, amelyeket érdemes megvizsgálnunk. Ezek a következők lehetnek:

Jézus születése  Lukács evangéliuma – Lk 2,1-2,7 és Lk 2,21 Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson. Amikor eltelt a nyolc nap és körülmetélték, a Jézus nevet adták neki, ahogy az angyal nevezte, mielőtt még a méhben megfogamzott volna.

Friedrich Herlin: Jézus körülmetélése (1466)

 

1. Jézus szülei, Mára és József azért mennek Betlehembe, mert a Római Birodalomban népszámlálást rendeltek el, és mindenkinek (minden felnőtt férfinak) a születési helyére kellett mennie az összeírás céljából.

2. Ebben az időben Quirinius volt Szíria helytartója.

A harmadik és negyedik fontos tényezőt Máté evangéliumának napkeleti bölcsekről szóló története adja:

A napkeleti bölcsek Máté evangéliuma – Mt 2,1-2,12 Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.”  Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében – válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.”  Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.”  Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

3. Heródes király uralkodása.

4. A napkeleti csillag (Betlehemi csillag) megjelenése.

A három bölcs és a betlehemi csillag a ravennai San Apollinare Nuovo bazilika mozaikján (i. sz. 565)

Nézzük meg ezeket a tényezőket, hogy miként is befolyásolják Jézus születési időpontja körüli nézeteinket.

1. Népszámlálás Betlehemben

A szöveg alapján egyértelműen a Római Birodalomban Augustus császár (uralkodott i.e. 30-tól i.u. 14-ig) által elrendelt népszámlálásról van szó. 

A Római Birodalomban a népszámlálásnak két alapvető oka volt: egyrészt a hadra fogható férfiak számának felmérése, másrészt, ami legalább ennyire fontos volt a Birodalomban, az adóztatható személyek felmérése. Az összeírásnál csak a felnőtt férfiakat vették számba, a nőket, a gyermekeket nem, de a rabszolgákat sem.

Sulla idejéig (i.e. 82-től i.e. 79-ig volt diktátor) 5 évente rendszeresen volt népszámlálás, azt követően ezek ritkultak. Augustus császár idején három népszámlálást tartottak az egyre hatalmasabb birodalomban: i.e. 28-ban, i.e. 8-ban, illetve i.sz. 14-ben.

Valószínűsíthető, hogy az i.e. 8-ban elrendelt népszámlálásra hivatkozik Lukács evangéliuma. Ez az összeírás kifejezetten az adóztatható személyek számának a felmérését szolgálta. Mivel a népszámlálás hosszabb ideig, évekig is eltarthatott, ezért ennek alapján csak az állapítható meg, hogy Jézus nagy valószínűséggel i.e. 8-ban, vagy azt követően született.

(A Biblia más helyeken is szól népszámlálásról, ezekre majd a templomadóval kapcsolatos írásunkban térünk vissza.)

Idősebb Pieter Bruegel: Népszámlálás Betlehemben (1566)

2. Quirinius, Szíria helytartója

Publius Sulpicius Quirinius létező személy volt, és Szíria helytartója is volt, de nem időszámításunk előtt, hanem i.u. 6-ban. Quirinius viszont ezt megelőzően is tevékenykedett Szíriában, az is lehetséges, hogy közreműködött az összeírás lebonyolításában.

Lukács evangéliuma e részének újrafordítása szerint (amely nyelvtanilag szintén elfogadható) „ez az összeírás azelőtt történt, hogy Szíriában Quirinius volt a helytartó”. Az a szöveg már sokkal megengedőbb, és nincs ellentmondásban a népszámlálási adatokkal.

3. Heródes király uralkodása

Nagy Heródes Kr.e. 37-től haláláig, Kr.e. 4-ig volt Júdea királya. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy Jézus születését i.e. 4 utánra nem lehet tenni, sőt az i.e. 4 sem valószínű, mert Heródes húsvét előtt halt meg, hosszas szenvedés után, nem valószínű, hogy a csecsemők és kisgyermekek megöletésére lett volna ideje. („Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant, és Betlehemben meg a környékén, minden fiúgyermeket megöletett, kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően.” Mt 2,16)

4. A napkeleti csillag (Betlehemi csillag) megjelenése

A legnehezebben értelmezhető rész a betlehemi csillag megjelenése.

Több elmélet megjelent ezzel kapcsolatban. Egyesek szerint üstökös jelent meg az égen (a Halley-üstökös nem lehetett, mert az csak Kr.e. 12-ben volt látható az égbolton). Más vélemények szerint ez egy szupernóva-robbanással hozható összefüggésbe. A csillagászati feljegyzések (babilóniai, kínai csillagászok feljegyzései is fennmaradtak ebből a korból) sem az üstökös- sem a szupernóva elméletet nem támasztják alá.

Legvalószínűbbnek a Szaturnusz és a Jupiter együttállásának (látszólagos találkozásának az égbolton, szakszóval konjunkciójának) az elmélete fogadható el (ezt Kepler dolgozta ki). I.e. 7-ben három együttállása is volt a két bolygónak, méghozzá a Halak csillagképben: i.e. 7. május 29-én, október 1-jén és december 5-én. Ilyen hármas együttállás nagyon ritka, 794 évenként következik be.

Mivel az asztrológia szerint a Jupitert a királyok, a Szaturnuszt a zsidók csillagának tartották, a Halak csillagkép pedig a Jupiter saját csillagháza, a bölcsek (valószínűleg Zarathusztra követői) egyértelműen következtethettek arra, hogy Zsidóországban egy nagyon jelentős király született. A babilóniai ékírásos táblák között találtak olyat, amely a konjunkció bekövetkezését előre meghatározta.

A Jupiter és a Szaturnusz együttállása i.e. 7. novemberében

Összefoglalva

A felsorolt tényezők alapján legvalószínűbb az, hogy Jézus i.e. 7-ben született. Van ugyan némi ellentmondás a történelmi tények és a Biblia két evangéliumának (Máté és Lukács) erre vonatkozó részei között, de ezek értelmezésekkel, újrafordítással feloldhatóak.

Az időpont meghatározásában az egyik legfontosabb tényező az adózás célját szolgáló népszámlálás (összeírás), amely jól dokumentált történelmi tény, és i.e. 8-ban rendelte el Augustus római császár.

Irodalom:

• Biblia (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1976, Budapest)
• Haag, Herbert: Bibliai lexikon (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1989, Budapest) 
• Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás (Neumann Kht., 2004, Budapest) (http://mek.niif.hu/04700/04744/html/index.htm)
• Keresztyén bibliai lexikon (Kálvin Kiadó, 2000,2004, Budapest)
• Z. Tóth Csaba: A Jupiter és Szaturnusz planéták uralmi helyzetei és jelentőségük a magyar és a világtörténelemben (Mikes International, XII. évfolyam, 3. szám, 56-69 pp., 2001-2002) (http://epa.uz.ua/00000/00007/00048/pdf/EPA00007_Mikes_International_0312_056-069.pdf)

---