Milliárdos csalás miatt emeltek vádat őrző-védő cégek vezetőivel szemben


Több mint ötmilliárd forintos költségvetési csalás miatt emeltek vádat őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetőivel szemben – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán.

Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a túlnyomó részt őrzésvédelemmel foglalkozó cégek vezetői 2016 és 2021 között azért, hogy a munkavállalóik után ne kelljen közterheket, valamint a vagyonvédelem, mint általuk nyújtott szolgáltatás után áfát fizetni, igénybe vették két különböző bűnszervezet segítségét.

A megrendelők munkavállalóit fiktíven más társaságokhoz jelentették be, többlépcsős céghálót létrehozva, melynek legalsó szintjén a foglalkoztatással járó közterheket és a szolgáltatás nyújtása után fizetendő áfát részben bevallották, de azt senki nem fizette meg. A bűnszervezet a költségvetési csalás leplezése végett a céghálóban szereplő gazdasági társaságokat rendszeresen cserélgette, és jutalék ellenében fiktív számlákat is rendelkezésre bocsátott.

Csaknem százötven cég érintett. Az eljárás végén az ügyészség 22 embert rótt meg, hét terhelttel szemben feltételes ügyészi felfüggesztésről határozott. Tíz, az okozott vagyoni hátrányt megtérítését vállaló gyanúsított esetében határozott feltételes ügyészi felfüggesztésről született döntés, emellett a vádhatóság 17 gyanúsítottal egyezséget kötött.

Az ügyészi intézkedések folytán 430 millió forint térült meg a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányból. A NAV illetékes igazgatósága által folytatott nyomozásban korábban 1,4 milliárd forintnyi vagyont biztosítottak.

A főügyészség az ügyben bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 86 gyanúsítottal szemben. A vádlottak bűnösségéről a Szegedi Törvényszék fog dönteni – tudatta a csoportvezető ügyész.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.