Milyen adók lesznek 2009-től?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még csak a héten került utcára a 2008-tól életbe lépő adóváltozásokat tartalmazó Magyar Közlöny, a Pénzügyminisztérium (PM) szakértői már a 2009-től bevezetendő módosításokon dolgoznak.

Konkrétumokat még nem lehet tudni, a koalíciós partnereknek a korábbi ütemterv szerint január végéig kell megállapodniuk, a javaslatokat a jövő év első felében szeretnék az Országgyűlés elé terjeszteni – írja az MTI-Eco

Veres János úgy vélekedett, hogy a kialakult adóstruktúra az adónemeket illetően az EU gyakorlatának megfelelő, ezért nem valószínű, hogy újabb adókat kellene bevezetni vagy a meglévők közül érdemben el lehetne hagyni bármelyiket.

Egyelőre úgy tűnik, 2009-ben nem változik az adótömeg, hanem az arányokat változtatják meg. Ennek egyik eleme az élőmunka terheinek csökkentése lehetne, amit a gazdasági szereplők már régóta szorgalmaznak. Ha egy mód van rá, szeretnék az élőmunkát terhelő elvonásokat valamilyen módon szűkíteni a foglalkoztatás ösztönzése érdekében.

Ugyanakkor ezzel kapcsolatban két korlátra hívta fel a figyelmet. A nyugdíjrendszer finanszírozhatósága érdekében, illetve a nyugdíjalapnak a költségvetési forrásokból történő minden évi kiegészítése nemigen teszi lehetővé, hogy a nyugdíjalapba az élőmunka után történő befizetéseket csökkenteni lehessen. Emellett az egészségügyi szolgáltatásokért történő befizetések érdemi módosítása is elég problémásnak látszik akkor, amikor egy új típusú egészségügyi rendszer, egészségügyi finanszírozási modell kialakítása zajlik – mondta.

A jövőbeni adóstruktúráról általánosságok szólva a pénzügyminiszter megemlítette, hogy a fogyasztás utáni adók arányváltozása örökösen napirenden van, az ökoadó rendkívül fontos területe az adóztatásnak, láthatóan az EU-ban is az egyik fő irány, a vagyoni típusú közterhek Magyarországon meglehetősen alacsonyak az európai országokkal összehasonlítva. A kisadókhoz a miniszter szerint célszerű és szükséges is hozzányúlni.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.