Milyen devizahiteles kérdéseket kell rendeznie a kormánynak?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A devizahiteleseket kisegítő kormányzati intézkedések már ismertek, de a készülő törvénymódosításból még számos fontos részlet kiderül majd. Pontosan hogyan alakul az áthidaló kölcsön kamata, milyen feltételekkel lehet majd szerződést módosítani, kik vehetik majd igénybe az állami kamattámogatást?

Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke május 30-án, hétfőn ismertette a devizahitelesek megsegítését célzó csomag öt pontját.

A kormány által Otthonvédelmi akciótervnek elnevezett csomag többek között lehetővé teszi, hogy rögzített árfolyamon törlesszenek a lakáshitelesek 2014 december végéig és feloldja a június végéig tartó árverezési és kilakoltatási moratóriumot. Eddig azonban csak a bejelentés történt meg, rengeteg kérdés nyitott maradt. Az ezekről szóló törvénymódosítást a parlament sajtóosztályának tájékoztatása szerint legkésőbb pénteken benyújtja a kormány az országgyűlésnek, ami számos, az ügyfelek mostani és későbbi havi kiadásait, a bankok és az állam költségeit befolyásoló, jelenleg még nyitott kérdésre ad majd választ.

Árfolyamrögzítés kérdései

Az eddigi bejelentések alapján azt lehet tudni, hogy a svájcifrankalapú devizahiteleknél 180, az euróalapúaknál 250, a jeanlapúaknál pedig 200 forinton rögzítik az árfolyamot. A készülő szabályoknak meg kell határozniuk, hogy a 2015 januárja után az árfolyamkülönbözetből egy gyűjtőszámlán várhatóan felhalmozódó többlet törlesztése mennyivel fogja megdobni a családok havi kiadásait. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnöke, korábban úgy nyilatkozott, hogy várhatóan, az eredeti lakáshitel éppen aktuális törlesztőrészletének maximum15 százalékánál nem lehet magasabb a havi plusz költség.

Nyitott a 2015-től a felhalmozódott forinthitel kamatának kérdése is. Egyfelől meg kell szabni, hogy az árfolyamkockázat nélküli időszakban, mekkora kamat mellett gyarapodik a gyűjtőszámlán az összeg, illetve 2015-től milyen kamatok, hány éves kamatperiódus és egyéb költségek mellett kell majd törleszteni az adósságot. Erről annyit lehet tudni, hogy a mindenkori bankközi kamatlábhoz (BUBOR) lesz kötve a kamat, de kérdéses, hogy ez a megkötés csak az árfolyamfixálás időszakára vagy a hitel teljes futamidejére vonatkozik. Az állam várhatóan 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak erre a hitelre, ennek fejében 1,5 százalékos díjat kér majd a bankoktól.

Ha az árfolyamkülönbözet várhatóan felhalmozódó összege megnöveli a tartozást, akkor a forinthitel és a meglévő hitel törlesztésének futamidejét meg lehet majd hosszabbítani, de egyelőre az is kérdés, hogy pontosan milyen feltételek mellett, hány évre, milyen kamatozással. A készülő szabályoknak arra is választ kell adniuk, hogy mi történik abban az egyelőre kevéssé valószínű helyzetben, ha a frank árfolyama jelentősen csökken az árfolyamvédett időszakban és akár a 180 forintos szint alá megy.

Folytatás az origo.hu-n.

Forrás: origo.hu

---