Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az APEH tájékoztatója szerint a 45.11-es és a 45.19-es TEÁOR-kódok megléte, cégjegyzékben való feltüntetése esetén kerülhet sor a gépjármű-forgalmazáshoz kapcsolódó illetékmentességhez.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzőszám szerint főtevékenységként gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó, továbbá a gépjárműlízinget főtevékenységként folytató vállalkozó általi megszerzése. Az illetéktörvény 26. § (7) bekezdése kimondja, hogy a mentesség feltételeit az állami adóhatóságnál kell – a gépjármű-forgalmazást főtevékenységként végző vállalkozó esetében cégbizonyítvánnyal, illetve vállalkozói igazolvánnyal, gépjárműlízinget főtevékenységként végző vállalkozó esetében igazolással – bejelenteni.
Tekintettel arra, hogy az Itv. általánosságban a gépjármű és a pótkocsi főtevékenységként történő forgalmazását mentesíti a vagyonátruházási illeték alól (és ebbe a fogalomba mind a személy-, mind a tehergépjárművek beletartoznak), mentesül az illeték megfizetése alól az a vállalkozó, akinek a főtevékenysége akár a TEÁOR 2008 szerinti 45.11 számú (személygépkocsi, könnyűgépjármű kereskedelme), akár a 45.19 számú (egyéb gépjármű kereskedelme) gépjármű forgalmazás.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
