Milyen transzferárazási feladatokkal indul az év? Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kapcsolt felek közötti ármeghatározás, azaz a transzferárazás már eleve magában rejti a káros nemzetközi jövedelemoptimalizálás veszélyét, de a kísértést ennek kihasználására a járvány tovább erősíti – derül ki a LeitnerLeitner közleményéből.

„Bizonyos ágazatokban számottevően csökkent a jövedelmezőség, és ennek helyes megosztása a szokásos piaci ár elve alapján még fontosabbá, ugyanakkor még nehezebbé vált, és helyességét is szigorúbban vizsgálhatják a hatóságok.” – hangsúlyozza Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner transzferárazási üzletágának vezetője. – „Ezért a vállalkozásoknak is jobban kell figyelniük a transzferárazás adózási kockázatainak feltárására!”

Transzferár feladatok

A vállalkozásoknak először is azonosítaniuk kell kapcsolt vállalkozásaikat és köztük megvalósult ügyleteket, melyekkel kapcsolatban felmerülhet transzferár nyilvántartás készítési és adóalap módosítási kötelezettség. Sokszor azonban már a kapcsoltsági kör meghatározása is problémát okoz, mivel nem állnak rendelkezésre aktuális organigramok. Tehát ha szükséges, ezeket ellenőrizni, frissíteni kell.

Majd meg kell határozni az 50 millió forintos értékhatárt elérő tranzakciók körét, melyekről transzferár nyilvántartást kell készíteni. Fontos, hogy az értékhatár csak a dokumentációs kötelezettség alól jelenthet felmentést, de az ezt el nem érő ügyleteknek is meg kell felelniük a szokásos piaci ár elvének. Ezekről is érdemes listát készíteni, és a szokásos piaci árnak való megfelelést feljegyzésben rögzíteni.

Hasznos lehet meghatározni, hogy vannak-e olyan kulcsfontosságú, kiemelt kapcsolt ügyletek (pl. kizárólag az anyavállalatnak történő gyártás, kizárólag az anyavállalattól történő anyagbeszerzés stb.), amelyek a vállalkozás létét alapvetően meghatározzák, illetve be kell azonosítani a további nagyértékű ügyleteket is: pl. kölcsönügyletek, IT szolgáltatások, kontrolling szolgáltatások, management díjak stb.

Az azonosított tranzakciókról a transzferár nyilvántartást legkésőbb a társasági adóbevallás benyújtásának időpontjáig el kell készíteni, hiszen az adóalapot módosító tételekkel számolni kell a beszámoló és a társasági adóbevallás véglegesítése előtt.

Ha csak egy olyan kapcsolt ügylete is van a vállalkozásnak, amelyről transzferár nyilvántartást kell készíteni, a három szintű – fődokumentum (master file), helyi dokumentum (local file) és országonkénti jelentés (country by country report, CbCR)) – transzferár dokumentációs kötelezettségből az első kettőt bizonyosan teljesíteni kell. Ha a társaság fődokumentuma csoportnál nem készül el a megfelelő határidőben, akkor ezt a magyar vállalkozásnak kell megírnia, vagy viselnie kell a mulasztás jogkövetkezményeit.

A transzferár dokumentációnak helytállónak és relevánsnak kell lennie, megfelelő mélységben kell elmagyaráznia a tényeket. Rendezőelvként a minőség a mennyiséggel szemben elvet érdemes követni, és törekedni kell az egyediesítésre. Mivel a transzferár nyilvántartás egy esetleges adóhatósági ellenőrzés kiindulási alapja, a megfelelő minőségű transzferár dokumentáció segíthet az árak indokoltságának bizonyításában, és ezzel megelőzhetők a szankciók. Ugyanis nemcsak a transzferár nyilvántartás hiánya miatt szabható ki 2 millió Ft-os mulasztási bírság, hanem több tíz-száz millió forintra is megbüntethetik az érintetteket a tévesen vagy rosszul elkészített dokumentumok miatt.

Középpontban a funkcionális elemzés és a veszteséges működés

A funkcionális elemzés során meg kell határozni a kapcsolt felek viszonyát és az ügylet jellegét: pl. bérgyártó, szerződéses gyártó. Azonban, mivel a teljesen tiszta viszonyok nagyon ritkák, a kapcsolt vállalkozások funkcióinak, kockázatainak, erőforrásainak tisztázására kiemelt figyelmet kell fordítani. Az ügyletben résztvevő összes fél szempontjából elvégzett funkcionális kockázati profilnak megfelelően lehet pontosan meghatározni a kapcsolt vállalkozás jövedelmezőségét. Minden ettől eltérő jövedelmezőség transzferár, illetve országok közötti tranzakciók esetében kettős adóztatási kockázatot hordoz.

Az adóhatóság különösen figyel a jelentősen veszteséges működésre, különösen ha az anyavállalati, cégcsoporti jövedelmezőségi adatok ezt nem támasztják alá. Ezért részletes elemzésnek kell alávetni, és be kell bemutatni a veszteséget okozó objektív piaci és ágazati sajátosságokat.

A COVID hatása a transzferárazásra

A koronavírus járvány okozta gazdasági problémák, majd az erre született mentőcsomagok alapjaiban megváltoztatták a korábbi piaci környezetet. E változásokat a transzferár nyilvántartásoknak is pontosan be kell mutatniuk. Ki kell térni arra, ha a járvány hatására a cégcsoport átstrukturálta a korábbi működését, és új transzferár modellt vezettek be. A transzferár dokumentációban részletezni kell az új modell gazdasági célját és a szokásos piaci jövedelmezőségre gyakorolt hatását a funkciók, kockázatok, erőforrások részletes elemzésére alapozva.

Mivel a válság nem ugyanúgy hatott a különböző ágazatokra, és időben is eltérhet a hatása, az összehasonlító adatok kiválasztásakor erre is figyelni kell. A COVID-hatással érintett időszak transzferár nyilvántartásában a régi módszerek nem görgethetők tovább automatikusan. A szükséges módosításokat körültekintő elemzés után lehet megtenni, hiszen ezek megfelelő bemutatása a dokumentációban döntő lesz a jövőbeni adóhatósági transzferár ellenőrzések kimenetele szempontjából. Ráadásul néhány iparágtól eltekintve a veszteséges működés sem indokolható kizárólag a COVID-hatással.

„A kapcsolt felek közötti ügyletek árazásának kiemelt jelentősége van a vállalkozás jövedelmezőségére, amit a NAV kiemelt figyelemmel ellenőriz. A megfelelő felkészülés komoly nehézségektől és jelentős bírságoktól óvhatja meg a vállalkozásokat.” – hangsúlyozza Fotiadi Ágnes – „Ráadásul a tudatos transzferárazás még a vállalatcsoporton belüli pozícióját is erősítheti a hazai vállalkozásokak.”

(Adó Online)

---