Milyen vállalkozás működhet a társasházban?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi két évben többször is változott a társasházi szabályozás. Az idén a közösség már abban is hatékonyabban dönthet, hogy milyen vállalkozás működjön, vagy ne működjön az ingatlanban. Az Adó szaklap 2011/3-4. számában megjelent cikkben áttekinti a módosításokat külön kiemelve a 2011 januárjától alkalmazható új rendelkezéseket.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt a 2009.évi LXXXIX. törvény és a 2010. évi CLXXVII. törvény is módosította, mindkét jogszabály alapvető változásokat, sokszor a döntések egyszerűsítését hozta a lakóközösségek életébe.

A nagyobb jogbiztonságot szolgálja a meghívó kötelező tartalmi elemeinek meghatározása, és az írásban kiküldendő előterjesztésekről, a tulajdonosok által összehívható közgyűlésről, a megismételt közgyűlésről, a jegyzőkönyv tartalmi elemeiről szóló, illetve a határozatokról való értesítéssel kapcsolatos rendelkezések módosítása. Fontos új rendelkezés, hogy a közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti, a felmentett közös képviselő – intézőbizottság esetén annak elnöke – ugyanakkor a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított 90. nap leteltéig ügyvivőként ellátni.

Újdonság, hogy a törvény tételesen felsorolja, melyek azok a kiadások, amelyek meghaladják a rendes gazdálkodás körét, és amelyek vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges.

Könnyebbség a társasházakban működő vállalkozásoknak, hogy a használat módjának megváltoztatásához fő szabály szerint nem szükséges a társasház hozzájáruló nyilatkozata. Ugyanakkor a társasház a lakóépület rendeltetésének megfelelően (közgyűlési határozatban) megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség (üzlet) használatát és hasznosítását, vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait, ha az ilyen helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetve szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni.

A közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma – így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetve a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló, vagy tiltó határozatot is hozhat, amelynek azonban tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és indokolását. Mindezekhez kapcsolódóan a törvény feljogosítja az önkormányzatot, hogy városképi vagy kereskedelmi szempontok alapján meghatározza a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatának, hasznosításának, illetve ezek megváltoztatásának módját, feltételeit.

Már a 2009-es módosítás lehetővé tette, hogy a közgyűlés a határozatával a legalább 6 hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelje el a hátralék megfizetésének biztosítékául. 2011. január 1-jétől kezdődően ez a lehetőség már 3 havi közös költség tartozásnál fennáll. Fontos kiemelni, hogy a tartozás összegének kell elérnie a 3 havi összeget, de az is elképzelhető, hogy ez a tartozás egy év alatt gyülemlik fel. 2011 januárjától élő rendelkezés, hogy a jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető.

Dr. Váci Tímea írása részletesen foglalkozik a közgyűlés megtartásnak a szabályaival, közös tulajdon elidegenítésével, a társasházban zajló építési munkálatokkal, a közös képviselő felé teljesítendő kötelező adatszolgáltatással, a közös költség tartozás behajtásával, a gazdálkodás ellenőrzésével és a társasházkezelés kérdésével.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.