Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Munka Törvénykönyvének 2012. januártól hatályos változása szerint mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot, nemcsak a gyermeknevelésben aktívabb szerepet vállaló szülő.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 132. § (2) bekezdésének 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése szerint a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A hatályos szabályozás alapján mindkét szülőnek jár a pótszabadság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy gyermek után két nap pótszabadság jár az anya és két nap az apa részére. Az adott szülő részére a törvényben megállapított pótszabadság időtartama a másik szülő részére nem ruházható át.
A munkavállalót arra tekintet nélkül megilleti a pótszabadság, hogy ő vagy a másik szülő vállal nagyobb részt a gyerek nevelésében. A szülőt a gyermek után járó pótszabadság akkor is megilleti, ha a gyermeket nem a saját háztartásában neveli. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye ugyanakkor – a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvénnyel összhangban – a pótszabadság igénybe vételéhez a munkavállaló részéről a gyermek nevelésében való részvételt feltételezi.
A gyermekek után járó pótszabadság az örökbefogadót, a nevelőszülőt és a gyámot a vér szerinti szülővel azonos módon illeti meg.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
