Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eddiginél is kuszább, hogy milyen nyugdíjrendszert tervez a kormány. Honorálná a gyermekvállalást, miközben a gyermektelen nőket korhatár alatt is nyugdíjba engedné. Leválasztaná, és különböző alapokba pakolná a rokkant- és a hozzátartozói ellátásokat. A nyugdíjszámítást a befizetett járulék mennyiségétől tenné függővé, de az is lehet, hogy elsősorban a munkában töltött évek számítanának – írja a hírszerző.hu.
Kiszivárogtak a kormány nyugdíjtervei, és ettől még az eddiginél is kuszábbá vált, milyen nyugdíjrendszert akar bevezetni a kabinet jövő év elejétől.
A Magyar Nemzetben hétfőn nyilvánosságra került tervek szerint többek olyan egyéni számlás rendszerben gondolkodnak, amely jutalmazná a gyermekvállalást. Ez nem nagy meglepetés, hiszen az egy hete bemutatott szociális kérdőív egyik pontjában a kormány arra kéri az állampolgárokat, hogy mérlegeljék „”több nyugdíjat kapjanak azok, akik gyermeket vállaltak és neveltek föl, mert az is teljes értékű munkavégzés””. Az alkotmányozási konzultáció tapasztalatai alapján azt valószínűsíthetjük, a kérdőív várható eredményei alapján a jövőben megvalósuló kormányzati szándék ebbe az irányba mutat.
A gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben egybecseng azzal is, hogy a kormány több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú egyensúlyának helyreállítását a foglalkoztatás növelése mellett a népességfogyás megállításában látja. Egyes vélemények szerint egy, a gyermekvállalást pozitívan figyelembe vevő nyugdíjszámítás javíthat a romló demográfiai helyzeten, ugyanis növelheti a születésszámot, de ezt a nézetet valló szakértők is belátják, hogy egyrészt vitatott, másrészt jó esetben is csak enyhe lehet ez a lehetséges hatás – állapította meg a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) 2008-as jelentése.
A gyermekvállalás honorálása az ötlet pártolói szerint azért is fontos lenne, mert aki felnevel egy gyermeket, hozzájárul a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához, hiszen újabb járulékfizetőt biztosít a rendszernek. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az akár igazságosnak is beállítható elvet teljesen keresztülhúzza az, hogy a kormány lehetővé tette a nők nyugdíjba vonulását 40 szolgálati év után, akár van gyermekük, akár nincs. A szabály benne marad az új nyugdíjrendszerben is, ezt a kormány a konvergenciaprogramban is hangsúlyozza. Igaz, azt is, hogy meg kell szüntetni minden jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvényben előírt nyugdíjkorhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek.
Az is igencsak homályos még, hogy a kormány hogyan és milyen mértékben ismerné el a gyermeknevelés áldozatát a jövő nyugdíjasainak. A Magyar Nemzetben kiszivárgott kormányzati terv szerint ez kétféleképpen valósulhatna meg. Az egyik megoldás szerint a gyermekvállalási idő (tehát a gyes és a gyed ideje) alatt kieső vagy csökkenő járulékfizetést az életpálya-jövedelmének átlagával vennék figyelembe. A nyugdíj kiszámításakor tehát úgy vennék, mintha az anya dolgozott volna, amikor gyermeket nevelt. Ezzel a megoldással azonban első pillantásra az a legnagyobb probléma, hogy elsősorban a nőkre vonatkozhatna. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ebből a kedvezményből elvileg nem lennének kizárva az apák sem, hiszen jelenleg is igénybe vehetnek gyermekgondozási támogatásokat, például gyest és gyedet is.
A másik megoldás szerint a mostani nyugdíjkorhatár csak azokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek és szakmához is juttattak. A két változat közül a kormányzati dokumentum az elsőt preferálja, hiszen utóbbi, a nyugdíjkorhatárral való megkülönböztetés komoly politikai konfliktusokat gerjeszthet, míg előbbi sokkal jobban ösztönözhet a gyermekvállalásra. Az utóbbi megoldás egyébként kísértetiesen hasonlít a Népesedési Kerekasztal februári javaslatára, melyben a szakértők azt szorgalmazták, hogy az új nyugdíjszámításnál vegyék figyelembe a felnevelt gyermekek számát és az iskolázottsági fokát is.
További részletek a hírszerző.hu-n.
Forrás: hírszerző.hu
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
