Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több hetes külföldi nyaralásunk vagy rosszabb esetben kórházi tartózkodásunk után előfordulhat, hogy szembe kell néznünk a problémával, adótartozásunk keletkezett. Az amúgy sem rózsás helyzetet tovább ronthatja, ha erről a fizetési kötelezettségről határozatot sem kaptunk.
Alaposan szemügyre véve a kézbesítési vélelemre vonatkozó szabályokat, ez sajnos előfordulhat. Ezen előírások ismerete minden adózónak érdeke, hogy időben reagálni tudjon, és az esetleges szankciókat elkerülje. Ezúttal a kapcsolódó jogszabályok összefoglalásával igyekszünk ebben segítséget nyújtani.
2013-ig kézbesítettnek minősült az az adóhatósági irat, amely „nem kereste” vagy a „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza az adóhatósághoz. Szintén kézbesítettnek minősült az az irat is, amelynek átvételét a címzett megtagadta, vagy levélszekrény hiányában a címzett számára nem tudták kézbesíteni.
2013-tól azonban az adóhatósági kézbesítési szabályok úgy változtak, hogy kikerült a törvényből a kézbesítési vélelmet megalapozó esetek tételes felsorolása, és gyakorlatilag kézbesítettnek minősül a küldemény akkor is, ha az a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza, jogcímtől függetlenül. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kézbesítés szabályosnak tekinthető akkor is, ha az nem is történt meg. Ennek következtében az adóhatóság a hozzá bejelentett címre feladott minden iratot átvettnek tekint, ha a postázás szabályos volt.
Azokat a küldeményeket, amelyeket nem keresett a címzett, azaz ezzel a jelzéssel érkeznek vissza, a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon válnak kézbesítetté. Ettől eltérő esetben a kézbesítési vélelem a kézbesítés megkísérlésének napjától él.
Így felmerül a kérdést, hogyan szerezhetünk mégis tudomást adóhatósági iratunkról, ha az postán nem érkezett meg?
Újdonságnak számít, hogy az adóhatóság a kézbesítési vélelem beálltával kapcsolatos adatokat az internetes honlapján 15 napra közzéteszi. A címzett természetes személy adóazonosító jelével, illetve a vállalkozás adószámával megismerheti az ügyiratszámot, a közzététel időpontját és azt a telefonszámot, amelyen érdeklődhet az adóhatósági irata felől.
Ezzel egyidejűleg az adóhatóság elektronikus úton is értesíti a közzétett adatokról az ügyfélkapuval rendelkező adózót.
A közzététel viszont nem vonatkozik azokra az iratokra, amelyeknél a címzett megtagadta az adóhatósági irat átvételét. Ebben az esetben ugyanis az adózó már tud az iratról, saját döntése, hogy nem akarja azt átvenni.
Ezek után fontos tudni, hogy ki – milyen feltételekkel, és mikor tud a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet benyújtani. A kérelem benyújtására a határidő a NAV honlapján történő közzétételtől számított 15 nap.
Cégek azonban továbbra is csak akkor terjeszthetnek elő ilyen kérelmet, ha a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt. Magánszemély adózó ettől eltérően akkor is, ha bizonyíthatóan önhibáján kívül nem vehette át az adóhatósági iratot.
A fentiekből levonhatjuk azt a tanúságot, hogy nagyon nagy a felelősségünk az adóhatósági nyilvántartásokban szereplő lakóhely, illetve székhely valódiságát illetően. Elengedhetetlen, hogy az esetleges változások bejelentése megfelelő módon és időben megtörténjen.
A bejegyzés az UCMS Group Hungary blogoldalán jelent meg. Az UCMS Group Hungary az Adó Online szakmai partnere.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
