Minden a pénztárgép-átállásról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV közleményben foglalja össze az online pénztárgépekre való átállásról, a pénztárgépek forgalmazásáról, szervizelésükről, az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről és ismerteti a pénztárgép használatára nem kötelezett adóalanyokra vonatkozó előírásokat is.


A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 2013. szeptember 14-étől hatályos (a 37/2013. (IX.13.) NGM rendelettel megállapított) előírásai teljesítésének elősegítése érdekében a NAV az átállással kapcsolatos tudnivalókat az alábbiakban foglalja össze.

A) A pénztárgép használatra kötelezettekre irányadó rendelkezések

1. A pénztárgép használatára kötelezett adóalany 2013. augusztus 31-ét követően az alábbi feltételek fennállása esetén üzemeltethet elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépet:

  • a) A 2013. szeptember 1. és 2013. szeptember 30. közötti időszakban az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgép tovább üzemeltetésének az a feltétele, hogy 2013. szeptember 3-át megelőzően új típusú, online kapcsolatra képes pénztárgép üzembe helyezése érdekében a pénztárgép használatra kötelezett adóalany regisztrált, azaz a PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembe helyezési kódot kért.
  • b) 2013. október 1-jétől az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgép üzemeltetésének az a) pontban meghatározotton túl további feltétele, hogy az adóalany új típusú, online kapcsolatra képes pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződéssel, vagy a pénztárgép forgalmazója által visszaigazolt megrendeléssel is rendelkezzen.

Az adóhatóság – olyan jogcímen, hogy a nyugtaadási kötelezettséget nem online pénztárgéppel teljesítették – szankciót 2013. október 1-jét követően nem alkalmaz akkor, ha az adóalany 2013. szeptember 3-áig a PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembe helyezési kódot kért és 2013. október 1-jét megelőzően megkötött, új típusú, online kapcsolatra képes pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződéssel vagy a pénztárgép forgalmazó által visszaigazolt megrendeléssel rendelkezik.

Az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgép legkésőbb az új típusú, online kapcsolatra képes pénztárgép üzembe helyezéséig üzemeltethető.

2. Azok a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok, akiknek (amelyeknek) új tevékenység megkezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgépet kell beszerezniük, nyugtaadási kötelezettségüknek az új típusú, online kapcsolatra képes pénztárgép üzembe helyezéséig kézi kibocsátású nyugtával vagy hagyományos pénztárgéppel is (ideértve az elektronikus naplóval rendelkező és az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet is) eleget tehetnek.

Ebben az esetben az adóalany az esetleges szankció alól akkor mentesül, ha a pénztárgép beszerzését kiváltó ok bekövetkezésétől számított 8 napon belül a PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembe helyezési kódot kér és az üzembe helyezési kód igénylésére előírt határidőt megelőzően kötött, az új típusú, online kapcsolatra képes pénztárgép beszerzésére vonatkozó szerződéssel vagy a pénztárgép forgalmazója által a bejelentésre előírt határidőt megelőzően visszaigazolt megrendeléssel rendelkezik. (Amennyiben a pénztárgép beszerzését kiváltó ok 2013. szeptember 14-ét megelőzően következett be, a 8 napos határidő 2013. szeptember 14-étől számítandó.)

Az adóhatóság az 1-2. pontban foglalt esetben a feltételek teljesítésének igazolására olyan szerződést, illetve visszaigazolt megrendelést fogad el, amelyben az online pénztárgép leszállítására (illetve beüzemelésére) vonatkozó teljesítési határidő meghatározott. Az adóhatóság a szerződésben, illetve a visszaigazolt megrendelésben meghatározott időpontig tekinti igazoltnak azokat a feltételeket, amelyek mellett a jogszabály alapján üzemeltethető a hagyományos, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgép.

A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez nyújtott támogatásról, valamint ezzel és az online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgép bevezetésével összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 16/2013. (VI. 3.) NGM rendelet alapján az online pénztárgép cseréjéhez nyújtott állami támogatás érvényesítésének feltétele, hogy az online pénztárgép 2013. december 31-ig üzembe helyezése megtörténjen.

B) Pénztárgéphasználatra nem kötelezett adóalany részére (illetve az adóalany azon tevékenysége tekintetében, amely vonatkozásában nem kötelezett pénztárgép használatra) minden megkötés nélkül üzembe helyezhető 2013. augusztus 31-ét követően is hagyományos (2013. március 20-át megelőzően engedélyezett), elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgép.

A pénztárgép használatra nem kötelezett adóalany (illetve az adóalany azon tevékenysége tekintetében, amely vonatkozásában nem kötelezett pénztárgép használatra) hagyományos, 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett pénztárgépet (ideértve az elektronikus naplóval nem rendelkező, valamint az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépet) 2015. január 1-éig üzemeltethet.

Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján lehet tájékozódni. 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.