Módosuló transzferár-szabályok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Két pontban egészült ki a transzferárak miatti adóalap-módosítást tartalmazó előírás. Az egyik ténylegesen a korrekcióhoz kapcsolódik és annyira alapvető, új kitételt tartalmaz, hogy a jogalkotó felkészülési időt biztosítva az adózóknak, csak 2018-tól vezeti azt be. A másik módosítás feltehetően csak egy kisebb adózói körre lesz hatással, és nem az adóalap módosítással, hanem a nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos.

Adóalap csökkentés, kizárólag nyilatkozattal

Érdemes átismételni, hogy jelenleg hogyan lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, amennyiben kiderül, hogy a kapcsolt vállalkozásunkkal szemben magasabb bevételt, vagy kevesebb költséget számoltunk el, mint az elvárható lett volna piaci körülmények között.

Tekintettel arra, hogy ez az eset értelemszerűen azt jelenti, hogy a kapcsolt fél magasabb költséget, vagy alacsonyabb bevételt realizált, neki biztosan meg kell növelnie adózás előtti eredményét az alkalmazott ár és a piaci ár különbségével. Amikor ezt írjuk, azt feltételezzük, hogy partnerünk magyar társasági adóalany, vagy külföldi illetőségű társaság, amelyre azonban a hazaival egyező transzferár szabályok vonatkoznak. Ekkor a növelés összege kétszeres adózás alá eső jövedelem lenne, ha mi ezzel az összeggel nem csökkentenénk saját eredményünket.

A két adózónál megjelenő, ellentétes irányú módosításnál ugyanakkor az adóhatóság is biztosra szeretne menni és tudni szeretné, hogy ha mi csökkentjük adóalapunkat, a másik fél biztosan növeli azt. Ezt jelenleg a következő előírásokon keresztül éri el:

• csak akkor lehetséges csökkentés, ha a kapcsolt fél is magyar adóalany, vagy ugyan külföldi adózó, de alanya társasági adó típusú adónak;

• a másik fél nem lehet ellenőrzött külföldi társaság;

• a másik fél aláír egy okiratot, amely tartalmazza a módosítás összegét;

• ezt az okiratot nekünk is alá kell írnunk.

Úgy tűnik azonban, hogy ezek az előírások nem biztosítják kielégítően azt, hogy a csökkentés tényleg csak akkor és olyan összegben valósuljon meg, amennyiben és amilyen mértékben a másik fél megnövelte adóalapját. A jövőben ugyanis egy olyan “papírra”, nyilatkozatra is szükség lesz a másik féltől, amelyben elismeri, hogy a különbözet összegével ténylegesen megnövelte, vagy adókötelezettsége teljesítése során megnöveli adóalapját. Ez különösen abban az esetben jelent plusz szervezést, ha a kapcsolt fél külföldi illetőségű, hiszen ebben az esetben külön el kell majd magyarázni a kinti félnek, hogy miért van szükség tőle külön írásos nyilatkozatra.

Mint a felvezetőben már kiemeltük, ezt a plusz nyilatkozatot először a 2018. évi adókötelezettség teljesítése során kell beszerezni majd, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2019-ben találkozunk “élesben” ezzel az előírással.

 

Mentesülés nyilvántartás készítési kötelezettség alól

2010-ben került a társasági adótörvénybe, hogy a transzferár szabályokat – adózás előtti eredmény módosítása, nyilvántartás készítés – megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve ha magyar adózó és külföldi telephelye között jön létre ügylet.

Ez az – egyébként igen szigorú, de az OECD kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó elvét követő – szabály egyszer már pontosításra került 2012-től annyiban, hogy azt az esetet nem kell ideérteni, amikor a külföldi telephely a magyar adózó kapcsolt vállalkozásával lép üzleti kapcsolatba és a magyar adózó adóalapját a mentesítés módszerével kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a Magyarország és a telephely állama között van kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény, amely a mentesítési módszert írja elő a jövedelem kétszeres adóztatásának megakadályozására. Belátható, hogy ebben az esetben a magyar adózó adóalapjának megállapítása szempontjából lényegtelen, hogy a telehelye mekkora jövedelmet realizál, még akkor is, ha az a cégcsoporton belül történik.

2017-től a mentesülés tovább bővül, ám ezúttal az kizárólag a nyilvántartás készítésére vonatkozik, az összes többi transzferár-szabályra nem. Az új rendelkezés értelmében nincs nyilvántartás készítési kötelezettség a külföldi vállalkozó és a belföldi telephelye közötti ügylet vonatkozásában, ha a belföldi telephely ezen ügylete nemzetközi szerződés rendelkezése alapján nem keletkeztet magyar társasági adófizetési kötelezettséget.

Mikor fordul elő ilyen eset? A NAV tájékoztatása szerint például olyankor, amikor külföldi vállalkozó magyar fióktelepe légi járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetését végzi, és az ebből származó nyereség a vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján csak a vállalkozás tényleges üzletvezetésének helye szerinti államban adóztatható.

Felhasznált jogszabályi helyek, tájékoztatók:

Tao. tv. 18. § (1) a); (8a); 29/A § (34)

NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3156731349, AVÉ 2016/11.

 

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

---