Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
A legális online sportfogadásból származó nyeremény után nem kell adózni, azonban az illegálisból származó nyeremény egyéb jövedelemként adóköteles, utána személyi jövedelemadót (szja) és szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni – tudható meg a NAV-Figyelő eheti számából.
Az online sportfogadásból származó nyeremény
A NAV tájékoztatót tett közzé a népszerű sportfogadásokból származó jövedelmek adózásával kapcsolatban.
A legális online sportfogadásból származó nyeremény után nem kell adózni, azonban az illegálisból származó nyeremény egyéb jövedelemként adóköteles, utána személyi jövedelemadót (szja) és szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni.
Általánosságban elmondható, hogy szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz, tét fizetése fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén nyereményre válik jogosulttá, és mindez – akár nyer, akár veszít – kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ. Az interneten szervezett sportfogadás távszerencsejátéknak számít a jogszabályok értelmében.
Az online fogadás akkor legális, ha annak üzemeltetője, szervezője rendelkezik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának engedélyével.
Az engedéllyel rendelkező játékszervezők listája a következő linken ellenőrizhető: https://sztfh.hu/nyilvantartasok/engedelyek-kozhiteles/
Tiltott szerencsejátéknak tekintendő az a Magyarországon online elérhető szerencsejáték, ami a fenti engedéllyel nem rendelkezik, akkor is, ha az üzemeltetője külföldi (például külföldi oldalak).
Az online sportfogadás nyereményének adókötelezettségét az befolyásolja, hogy a játékot legálisan, vagy illegálisan szervezték.
Legális sportfogadás nyereménye utáni adózás
Az engedélyezett honlapon folytatott sportfogadásból (távszerencsejátékból) származó nyeremény adómentes, tehát a nyertesnek adózási teendője nincs, a nyereményt bevallania nem kell, miképpen azután adóznia sem.
Illegális sportfogadás nyereménye utáni adózás
Az illegális sportfogadásból származó nyeremény egyéb jövedelmeként adózik.
Az általános szabályok szerint az adóköteles jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételt csökkenteni kell a bevétel megszerzésével kapcsolatos, elismert költségekkel, így például a tét összegével.
A bevételt és a költséget fogadásonként kell elszámolni, tehát például a vesztes fogadások költsége nem számolható el a nyertes fogadások bevételével szemben. A bevételt és a költséget a magánszemély egyébként a nevére kiállított bizonylattal igazolhatja, melyet a tiltott szerencsejáték szervezője állít ki részére.
Az egyéb jövedelem után – így a tiltott online sportfogadás nyereménye után is – év közben is előleget kell fizetni mind a személyi jövedelemadó (15%), mind a szociális hozzájárulási adó (13%) tekintetében.
Ha a nyereményt a magánszemély nem ún. kifizetőtől kapja – ilyen lehet például, ha a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik –, akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetnie a 15 százalék szja-előleget, emellett pedig a 13 százalék szochót is, mindkettőt a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig.
Mivel a fenti esetben, kifizető hiányában a szochót (13%) a magánszemély fizeti, és azt költségként nem számolhatja el, azt neki nem térítik meg, az szja-előleg és a szocho alapjának megállapításakor a jövedelem mindössze 89 százalékát kell figyelembe venni.
Amennyiben a nyereményt a magánszemély mégis kifizetőtől kapja – azaz a bevétel egy magyar vállalkozás által engedély nélkül üzemeltetett honlapról származik –, az szja-előleget a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, és erről igazolást kell kiállítania a nyertes részére. A 13 százalékos szochót a juttatónak kell megfizetni, arra ebben az esetben nem a magánszemély kötelezett.
A tiltott szerencsejáték nyereményéből származó egyéb jövedelmet az általános szabályok szerint az éves adóbevallásban kell bevallani a következő és május 20-áig.
Fontos, hogy az engedéllyel nem rendelkező külföldi online fogadás nyereményéből származó jövedelmet az adóhatóság által előkészített adóbevallási tervezet nem tartalmazza, ezért azt a magánszemélynek ki kell egészítenie a nyereményre vonatkozó adatokkal.
A tiltott szerencsejátékból származó bevétel be nem vallása, illetve az adófizetés elmulasztása az általános szabályok szerint bírságot, illetve késedelmi pótlékot von és vonhat maga után.
A furcsa üzleti partnerek ellenőrizhetők az adóhatóság adatbázisaiban
Ellenőrzési tapasztalatai alapján hívja fel a NAV a figyelmet arra, hogy érdemes körültekintően, az adóhatóság különböző, elérhető adatbázisait is áttekintve eljárni az üzleti életben, mivel egy cég jogellenes, jogszerűtlen működése annak partnereire is kihatással lehet.
A kérdéses ellenőrzés során az adóhatóság azt találta, hogy habár a vállalkozás a számlákat kiállította, áfa-bevallását nem nyújtotta be, illetve emellett más szabálytalanságokat is feltárt.
A csalárd társasággal kapcsolatban több árulkodó jel is volt: székhelyet, tulajdonosi kört változtattak, a fizetési határidőt a megszokott 30 napról azonnalira módosították. A gyanús körülmények mellett a NAV honlapján elérhető, áfabevallásukat elmulasztó adózók listáján is szerepelt a vállalkozás, amely alapján a partnerek felfigyelhettek volna arra, hogy jogszerűtlen működés van a háttérben.
A NAV-figyelőben a fentieken túl részletes adótraffipax-információkat talál és információkat az eBEV elnevezésű nyomtatványról. A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
