NAV-figyelő, 50. hét: átalányadózókat érintő 2023-as változások

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV összegyűjtötte az átalányadózókat érintő, kedvező jövő évi változásokat.

Bevételi értékhatár

2023-tól megszűnik a választáshoz kötődő bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha 2022. évi bevétele meghaladja a minimálbér tízszeresét (kizárólag kereskedelmi tevékenység esetén pedig annak ötvenszeresét). A NAV kiemeli, hogy csak a választás, áttérés során nem kell vizsgálni az értékhatárt, ettől függetlenül, az átalányadózás addig alkalmazható, amíg a minimálbér tízszeresét (illetve ötvenszeresét) nem haladja meg az egyéni vállalkozó éves bevétele.

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Ismételt választás feltételei

2023-tól jelentősen csökken az az időszak, amelyben a korábban átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó.

Az a vállalkozó, aki megszünteti e státuszát, vagy az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja újból ezt az adózási formát.

Adóelőleg megállapítása és bevallása

Jövőre változnak az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályok, és emiatt módosul a családi járulékkedvezményt év közben igénybe vevő átalányadózó egyéni vállalkozók szja-előlegének megállapítása is.

Ha a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó év közben családi járulékkedvezményt is érvényesít, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania a 2358-as bevallásban.

Költséghányad

2023-tól az is alkalmazhatja a 80%-os költséghányadot, aki kizárólag személygépjármű-vezető képzés tevékenységből (TESZOR 85.53.11) szerez bevételt

Társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó

Jövőre a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot új szabályok szerint, „göngyölítéssel” kell kiszámítania.

A havi társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

A göngyölítéses módszer alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.

A biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja azonban 2023-ban is havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum), ezért, ha a kiszámított összeg kisebb ennél, a járulékot ezután kell megfizetni.

A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, de a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.

A szociális hozzájárulási adót is göngyölítéses módszerrel kell meghatározni ugyanúgy, ahogyan a társadalombiztosítási járulékot. A főfoglalkozású egyéni vállalkozót a saját maga után havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja továbbra is legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5 százaléka, ezért, ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szocho-alap kisebb ennél az összegnél, akkor a szochót a minimálbér/bérminimum 112,5 százaléka után kell megfizetni.

Járulékbevallás

2023-tól a foglalkoztatónak nem minősülő, átalányadózó egyéni vállalkozónak – a tárgynegyedév adatait hónaponként külön feltüntetve – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig kell elektronikusan benyújtania a 2358 jelű járulékbevallást.

A NAV-figyelőben olvashat még az otthonfelújítási támogatáshoz szükséges nulllás igazolásról, a 25 év alattiak szja-kedvezményéről, és a legfrissebb adótraffipax-információkról is.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

---