NAV: nőtt a tartósan adótartozók száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Némileg emelkedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) tartósan tartozók száma a negyedik negyedévben – derül ki a NAV honlapján kedden közzétett adatokból.

Tavaly december végén 2750 (szeptember végén 2654) magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott az adóhatóságnak egyenként több mint 10 millió forinttal, illetve 1543 (szeptember végén 1519) társaság és szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan.

A NAV negyedévente teszi közzé a tartós adósok listáit, amelyek csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adószámot ismertetik, a fennálló tartozás összegét nem tartalmazzák.

A magánszemélyek és egyéni vállalkozók a 10 milliós küszöbértékkel számolva mintegy 27,5 milliárd forinttal, a szervezetek pedig a 100 milliós küszöbbel számítva 154,3 milliárd forinttal tartoztak december végén, együttes minimális tartozásuk 181,8 milliárd forintra rúgott. A valóságos tartozás azonban ennél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben több száz milliós – egyes esetekben milliárdos – követelése van az adóhatóságnak.

A 10 millió feletti tartozással rendelkezők közül 1991 magánszemély, 734 egyéni vállalkozó, 25 adós pedig lakcím nélküli.

A tartósan nagy összeggel tartozó nem magánszemély adózók közül 354 működik, illetve csődeljárás alatt áll, 438 kényszertörlés alatt, 730 felszámolás alatt, 21 pedig végelszámolás alatt van.

A listán található többek között a Facebook Ireland Limited (Dublin), a Google Ireland Limited (Dublin), a MAG Ingatlanbefektetési Alap (Budapest), az Urbán és Urbán Édesipari és Kereskedelmi Kft., a felszámolás alatt lévő Palóc Nagykereskedelmi Kft. (Dunakeszi) és az ugyancsak felszámolás alatt lévő Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Kft. (Budapest), továbbá kilenc, Tatabánya, Komáromi út 31. szám alá bejegyzett, kényszertörlés alatt álló kft. is, amelyekben a székhely mellett az is közös, hogy valamennyinek a nevében szerepel az Endup szó.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]