Néhány elhatárolási probléma az áfa területén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vannak olyan áfa adójogi alakzatok, amely nagyon hasonlóak egymáshoz, mégsem lenne jó, ha összekevernénk őket, mert sok gondot vetnének fel. Az első ilyen párosítás legyen a részteljesítés, illetve a határozott időszakra szóló elszámolás esete. A jogalkotó a két alakzatot egymás után szabályozza a törvényben, annak 57. és 58. §-ában.

A részteljesítés lényege, hogy ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, akkor a részteljesítés is teljesítésnek fog minősülni. Ennek a lényege tehát, hogy itt nem csupán ellenérték megfizetésére kerül sor, hanem a teljesítés történik több részletben. Az nem elvárás, hogy az egyes részletek egyenlő nagyságúak (ugyanolyan arányúak) legyenek az egészhez viszonyítva, hanem sokkal fontosabb, hogy valamilyen módon természetben oszthatóak legyenek. Érdemes ezeket a mérföldköveket szerződésben is rögzíteni, hogy ha egy külső személy ránéz a folyamatra, akkor az ő számára is érthető legyen mi, miért, miért éppen akkor történik, amikor elszámolnak. A részteljesítés értelmezhető mind a termékértékesítések, mind a szolgáltatásnyújtások területén belül.

Az időszaki elszámolás alapja ehhez képest maga az időszak, és azon belül vizsgáljuk, hogy hány ügylet történt a felek között, és ennek figyelembevételével történik a számla kiállítása. Úgy is mondhatjuk, hogy ez egy egyszerűsítő szabály, sokkal könnyebb egy számla keretében elszámolni az összes ügylett…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.



Kapcsolódó cikkek

2020. március 2.

A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 1.

A „lízing” szóra gondolva legtöbbünkben él egy – világos vagy homályosabb – elképzelés arról, hogy mit is jelent, ez a kép azonban még a lízinggel foglalkozó szakemberek esetében is eltérhet, mivel óhatatlanul a saját szakterületük (pl. jogi, üzleti, adózási vagy számviteli) szemlélete és ismeretanyaga által meghatározott. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy összetett jogintézményről van szó, amelyet egyetlen jogág sem definiál átfogóan, mint ahogy az sem, hogy többféle lízingtípus is létezik. A jogintézményben megjelennek a tulajdonjog-fenntartásos adásvétel, a bérlet, a haszonbérlet és a kölcsönszerződés elemei is, azonban típusonként eltérő lehet, hogy ezek közül melyik jellemzi ténylegesen. Szintén különbség mutatkozik a költség- és kárviselés szabályai terén.

Összességében elmondhatjuk, hogy „lízing” mint olyan nem létezik, csak különböző lízingtípusok. A szakirodalom a lízing alaptípusainak a gyakorlatban leggyakrabban előforduló pénzügyi lízinget és az operatív lízinget tekinti. Ezek áfa-rendszerbeli kezeléséről lesz szó a következőkben.

A pénzügyi lízing és az operatív lízing fogalma

A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízing tárgy…

2020. március 10.

A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2.

Amint arról már volt szó, a zárt végű lízing  az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti termékértékesítésnek minősül, amelynél a törvény szövegéből következően már a birtokbaadás ténye megvalósítja a termékértékesítést. Zárt végű lízingnél ezért a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont, tehát a teljes tőkerész után már ekkor beáll a lízingbeadó adófizetési kötelezettsége.

A bizonylatolás is ennek megfelelően alakul. A birtokbaadáskor a teljes összegről ki kell állítani az áfás számlát, hiába nem kell ekkor még a később esedékessé váló lízingdíjakat megfizetni. A későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat viszont már nem terheli áfa, ezért ezekről nem kell, nem is lehet áfás számlát kibocsátani, csak egyéb számviteli bizonylatot.

Ha a zárt végű lízingügylet során az adóalapot a felek devizában határozták meg, felmerülhet a kérdés, hogy a devizaárfolyam utólagos változása hogyan hat ki az adóalapra, illetve milyen adójogi következménye van annak, ha a felek utólag abban állapodnak meg, hogy a korábban forintban meghatározott ellenértéket a jövőre nézve devizában, vagy a devizában meghatározott ellenértéket a jövőre nézve más devizanemben rendezik.…