Nem engednek a hétvégéből a kereskedők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) álláspontja szerint sem a hazai kiskereskedelem, sem a magyar fogyasztó nem tart igényt arra, hogy az Országgyűlésben és a sajtóban időről időre felbukkanó vasárnapi nyitva tartás megszüntetéséről szóló kérdések napirendre kerüljenek.

A VOSZ úgy véli, hogy a parlamentben és a sajtóban a témáról újra és újra előkerülő viták és kérdések kizárólag politikai indíttatásúak, miközben szerinte a kérdéskör merőben szakmai jellegű. A VOSZ – a szakmaiságot szem előtt tartva – a hét utolsó napján történő nyitva tartás mellett foglal állást, csakúgy, mint a nemzetközi láncok és a magyar tulajdonban levő kis- és közepes vállalkozások zöme, hiszen a vásárlói szokásoknak köszönhetően a kiskereskedelmi üzletek akkor is képesek nagy forgalmat, ezáltal jelentős nyereséget elérni.

A jelenlegi nyitvatartási rendszer sok embernek biztosít munkát, az államnak pedig számottevő többlet-járulék- és -adóbevételt jelent. A tervezett korlátozás a helyi adók fizetésére, illetve nagyságára is kedvezőtlen hatást gyakorolna. A VOSZ felhívja mindenki figyelmét arra, hogy akik a vasárnapi nyitva tartás megszüntetésére törekednek, azok a kereskedelmi alkalmazottak ellen dolgoznak, semmibe véve a fogyasztók szabad választási jogát. Rá akarnak erőszakolni a többségre egy a kisebbség által propagált igényt. Az érintettek álláspontja meggyőző, és számos szakmai érven alapul.

Vasárnaponként (egész évre vetítve) nem csekély, 400 milliárd forint forgalom keletkezik a kiskereskedelemben. Ez a hétköznapok forgalmának 30, a hetinek pedig 5-6 százaléka, és ez nem elhanyagolható. Az üzleti megfontolásokon túl a vasárnapi nyitva tartásnak komoly társadalmi pozitívumai is vannak. A bolti struktúra és a vásárlási szokások megváltoztak: az emberek többnyire sokáig dolgoznak, és már csak a hétvégén van lehetőségük bevásárolni.

Ha vasárnap zárva tartanának az üzletek, akkor a családi beszerzést este kellene elintézni, és ez sok ember számára megoldhatatlan. Az üzletközpontok a hétvégén nemcsak kényelmes bevásárlási lehetőséget nyújtanak, de szabadidő-eltöltési javaslatokkal is szolgálnak, programokat (mozi, étkezés, tematikus kiállítások, gyerekrendezvények) ajánlanak, végső soron életstílust kínálnak.

Felmerül az a kérdés is: érett-e a kiskereskedelem arra, hogy a vasárnapi forgalmat átterelje péntekre és szombatra? A VOSZ úgy értékeli, a magyar kiskereskedelem erre sem infrastrukturálisan, sem munkaerőszempontból nem alkalmas. Számításaik szerint – kedvezőtlen esetben – az alkalmazottak 5-10 százalékát kellene elbocsátani, miközben irreálisan nagy infrastrukturális beruházást kellene végrehajtani ahhoz, hogy a péntekre és szombatra terelődő forgalmat zökkenőmentesen tudják lebonyolítani.

A fejlesztések egy részét a fogyasztó fizetné meg, és ez továbbgyűrűző áremelkedést okozna. A Kisosznak a vasárnapi boltbezárással kapcsolatos tavalyi – szakszervezeti kezdeményezésre készített – kérdőíves felmérése szerint a kis- és közepes vállalkozások 90 százaléka értékeli úgy, hogy a vasárnapi nyitva tartás (bármilyen) korlátozása a vállalkozási szabadság megsértését jelentené a kiskereskedelmi piacon.

A Medián-Omnibusz keretében a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által ugyancsak tavaly készített felmérésből pedig kiderül, hogy a fogyasztók 58 százaléka szintén nem ért egyet a vasárnapi nyitva tartás megszüntetésével. A VOSZ szerint ez nem véletlen. A vasárnapi vásárlásnak komoly hagyományai vannak kultúránkban (vasárnap = vásárnap = piacnap), másfelől valós megoldást kínál a hét közben dolgozó ember által támasztott igényekre, alkalmazkodik a lakosság megváltozott életstílusához, meghagyva az egyén számára is fontos szabad választás lehetőségét. „Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hétvégi nyitva tartás eltörlése kedvezőtlen hatással lenne a gazdaságunk számára egyre fontosabb turizmusra is” – hívja fel a figyelmet a VOSZ.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.