Nemcsak a kánikula miatt fájhat a feje a különadókkal és extraprofit adókkal érintett ágazatoknak


A különadók és extraprofit adók ismerete elengedhetetlen a gazdasági szereplők számára. Ezek jelentős terhet képviselnek az érintett vállalatok számára, amelyekkel a pénzügyi tervezés során kalkulálni kell a versenyképesség fenntartásának érdekében. Cikkünk abban hivatott segíteni, hogy röviden összefoglalja az ezen adónemeket érintő 2023-as nyári változásokat.

Hazánkban nem ismeretlenek az adórendszer részét képező különadók és szektorális adók. Ezen adónemek a 2008-as pénzügyi válság óta velünk vannak. Új fogalommal kellett azonban megismerkednünk 2022 nyarán, amikor bevezetésre kerültek a különböző extraprofit adók. Ezek a költségvetés egyensúlyának támogatására voltak hivatottak, és napjainkban is ezen cél miatt képezik részét az adórendszerünknek.

Különadónak tekintjük az olyan adónemeket, amelyek csak bizonyos szektorokat, iparágakat, tevékenységeket terhelnek. A magyar adórendszer több, mint 30 ilyen közterhet működtet, amelyek közül legjelentősebbek a pénzügyi és bankszektort, a biztosítókat, az energia ágazatot, a légiközlekedést, a telekommunikációt, a gyógyszeripart, a kiskereskedelmet terhelő extraprofit adók.

Azon gazdasági ciklusokban, ahol a költségvetés stabilitása veszélybe kerül, a különadók bevezetése rugalmasságot biztosít az államnak, szemben a „hagyományos” adónemekkel.

A különadók és extraprofit adók ismerete elengedhetetlen a gazdasági szereplők számára. Ezek jelentős terhet képviselnek az érintett vállalatok számára, amelyekkel a pénzügyi tervezés során kalkulálni kell a versenyképesség fenntartásának érdekében. Cikkünk abban hivatott segíteni, hogy röviden összefoglalja az ezen adónemeket érintő 2023-as nyári változásokat, ezzel is segítve a különadókról és az extraprofit adókról való tájékozódást.

2023-as nyári változások az extraprofit adókban

A különböző szektorokat, iparágakat érintő különadókat, az ún. extraprofit adókat a nyár során többször módosították. Az eredeti szabályozással ellentétben az extraprofit adók 2024-re is megmaradnak, ám a részletszabályokban „finomhangolások” történtek. Nem csak a nyári kánikula okoz tehát fejfájást az érintetteknek, hanem bizony az extraprofitadókat érintő nyári jogszabályváltozások is.

Gyógyszergyártók

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel, melynél fontos kiemelni, hogy a jogdíjból származó ellenérték nem képezi a részét. A szektort érintő adó mértékét sávosan, progresszívan határozzák meg. Azonban a kormány 2023. június 19-ei bejelentése alapján a gyógyszerforgalmazókra vonatkozóan is kedvezmény kerül bevezetésre, 2023. július 1-től elengedik a különadók felét, ha ezt az összeget K+F-re fordítják az adókötelezettséggel érintettek. E tekintetben figyelembe vehetőek a Magyarországon végzett tárgyi eszköz beruházások, valamint az egészségügyi ágazatot érintő, saját tevékenységi körben végzett alap- és alkalmazott kutatások, kísérleti fejlesztések is.

Mindenképpen jelentős változás, hogy 2023. év végével nem kerül sor az adó kivezetésére, az extraprofit adó hatálya 2024-re is kiterjed majd.

2024. január 1-től a gyógyszergyártókat terhelő különadó mértéke azonban a megelőző időszakinak a felére csökken.

  • 50 milliárd Ft adóalapig 1% helyett 0,5%
  • 50 milliárd Ft felett – 150 milliárd Ft-ig 3% helyett 1,5%
  • 150 milliárd Ft felett pedig 8% helyett 4% lesz.

A forgalmazók esetében a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén a különadó mértéke 28 százalékról 40 százalékra emelkedett viszont.

Az extraprofit adó rendelet módosításáról szóló 206/2023. (V.31.) Korm. rendelet értelmében mindkét különadó kivezetésre kerül 2024. év végével.

Bankok

Fontos változás, hogy a bankszektort érintő különadó mértéke magyar állampapírok vásárlásával csökkenthetővé vált, ezzel is a költségvetés támogatására ösztönözve a szereplőket. 2023 második felében és 2024-ben a bankokat és pénzügyi vállalkozásokat terhelő extraprofitadó alapja a 2022-es üzleti év adózás előtti eredménye, amit több tétellel is korrigálni kell.

Csökkentő tételek:

  • a 2022-ben osztalékbevételként kimutatott összeg;
  • a 2022-ben nem a szokásos tevékenységből származó nyereség.

Növelő tételek:

  • a 2022-es eredmény terhére elszámolt bankadó, tranzakciós illeték és extraprofitadó.

Adókulcsok:

  • 2023. második félévében 10 milliárd Ft adatt 13%, e fölött 30%;
  • 2024-től az adókulcsok változatlanok, azonban az értékhatár 10 milliárd Ft-ról 20 milliárd Ft-ra növekszik.

Az említett változásoknak köszönhetően, ha a szabályozás szerint kellő mértékben növelik állampapír állományukat a bankok és pénzügyi vállalkozások, akkor a felére is csökkenthetik az adófizetési kötelezettségüket.

Kiskereskedelmi különadó

Valamennyi kiskereskedelmi tevékenység adóköteles kiskereskedelmi tevékenységnek minősül a kiskereskedelmi különadó vonatkozásában. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény rendelkezik ezen tevékenységek köréről. Az adó alanyának minősülnek az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző külföldi vagy belföldi illetőségű személyek, avagy szervezetek. Az adó alapja az adóévben adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel.

A szektort terhelő kiskereskedelmi adó sávos adózása megmarad. A következő kulcsok lesznek érvényben 2024-ben:

  • 500 millió Ft adóalapig 0%;
  • 500 millió Ft felett – 30 milliárd Ft-ig 0,15%;
  • 30 milliárd Ft felett – 100 milliárd Ft-ig 1%;
  • 100 milliárd Ft felett 4,5% (ez 2023-ban csupán 4,1%).

A cikk folytatásában a távközlési szektor és légitársaságok különadójáról, valamint a szén-dioxid kvóta adóról (ETS) olvashat.

Az összeállítást a LeitnerLeitner munkatársai, Siklós Márta, Jancsa-Pék Judit LL.M., dr. Rácz Nóra és dr. Menczel-Kiss Gellért készítették. Mindannyian a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatatói.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.

2024. május 24.

A közvetett adózás rendszere Egyiptomban (1. rész)

Egyiptom modern áfa-szabályozása 2016-ra datálható, ekkor lépett életbe az új áfa-törvény, amely felváltotta a korábbi termék-szolgáltatás jellegű adót. A törvény két jelentős módosításon esett át, először 2020-ban, majd 2022-ben.