Nemzeti sport maradt Magyarországon a fiktív számlázás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hiába az adószigor, az ellenőrzések tapasztalatai szerint nem lankad az adókerülők lelkesedése a fiktív számlák elszámolása iránt. Leginkább a kereskedelemben élnek ilyen bűnös eszközökkel, de mára már a textiliparban és a kozmetikai termékek körében is említésre méltó a fiktív számlázás mértéke.
Az adóhatóság maga is próbálja fékezni a fiktív számlázás, illetve általában a feketegazdaság terjeszkedését. Az ellenőrzések során a hangsúly a prevencióra és a kockázatelemzésre helyeződött az elmúlt időszakban. Tavaly – a nem végleges adatok szerint – a bevallások utólagos ellenőrzéseinek száma közel 10 százalékkal emelkedett, míg a megállapított nettó adókülönbözet 30 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az elmúlt évek egyre szigorúbbá váló adóhatósági ellenőrzései ellenére 2008-ban is gyakran próbálkoztak a vállalkozások a nyereség- és az adóalap csökkentésével fiktív számlák befogadása útján. Tavaly január és november között mintegy 30 százalékkal több vizsgálatot végzett az APEH a számlázók-átszámlázók körében és az értékesítési láncokra fokuszálva – tájékoztatta lapunkat a hatóság -, a megállapított nettó adókülönbözet pedig két és félszer nagyobb volt ebben a körben, mint a korábbi időszakban. Az ügyletek az egyszerű számlagyártástól és az illegális áru beszerzésének legalizálásától az adóelkerülés érdekében létrehozott, többszereplős körbeszámlázásos értékesítési láncolatokig terjedtek.
Az adóhatóság tapasztalatai szerint ugyan változatlanul a kereskedelem a leginkább fertőzött terület, de felbukkantak a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos ügyletek is. Az áruforgalomban a kis terjedelmű, nagy értékű, könnyen szállítható termékeknél fordul elő gyakrabban a fiktív számlázás: a már régóta népszerű számítástechnikai alkatrészek, mobiltelefonok, nyomtatástechnikai eszközök mellett egyre több esetben kísérleteznek egyes kozmetikai, textilipari, ruházati termékekkel is. Kevesen gondolnának például arra, hogy előkelő helyen szerepelnek a fiktív kereskedelmi listán a tollból készült ágyneműk.
A számlázásos ügyletek közt feltűntek továbbá a reklámszolgáltatás nyújtására szerveződő, illetve vagyonvédelmi tevékenységet folytató alvállalkozói láncolatok és építőipari alvállalkozói hálózatok is.
A láncügyletek eddig leginkább belföldi szereplőkből álltak, ám egyre inkább elterjednek a határon átnyúló, akár több országot is érintő láncolatok. A trükközés része, hogy több közösségi adóalanyon is átfuttatják az árut, ami végül vissza is kerülhet az indító országba. Ráadásul általában csak papíron „”mozog”” az áru. Pontosan a határok átlépése miatt a magyar adóhatóság egyre többször működik együtt más országok szervezeteivel, melyek során többoldalú ellenőrzéseket is végrehajtanak.
A számlakibocsátás rendjének szigorúbbá válása az esetek egy részében megnehezítette a fiktív számlák valós dokumentumként való feltüntetését, az APEH-nél azonban inkább azt emelik ki, hogy a vitatott számlák esetében a bizonyítás terhe rájuk hárul, ami szerintük különösen megnehezíti az ellenőrzési munka eredményes elvégzését. Az idei adóváltozások tartalmaznak néhány, a fiktív számlázás visszaszorítására alkalmas intézkedést. Ilyen az eva-alanyok és az átalányadózó egyéni vállalkozók új kötelezettsége a befogadott számla megőrzésére. Az adóhatóság munkatársai megemlítik még a bankszámlanyitásra kötelezett adózókra vonatkozó készpénzfizetési korlátot, valamint a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások napi készpénz-záróállományának korlátozását. Az adócsomag indoklásában pedig a Pénzügyminisztérium tekintette a fiktív számlázás elleni intézkedésnek az áfafizetési kötelezettség szigorítását. A hatályos törvény szerint akkor is adófizetési kötelezettsége keletkezik a számlakibocsátóként feltüntetett adóalanynak, ha egyébként nem következik be a gazdasági esemény (teljesítés). A jövőben viszont kizárólag akkor mentesülhetnek az adófizetési kötelezettség alól, ha a teljesített jogügyletet nem tükröző számlát érvénytelenítik. Illetve, ha más volt a számlakibocsátó (a cég nevében más állította ki azt), akkor értesítenie kell a számla címzettjét, hogy részéről nem történt teljesítés.
Forrás: Napi Gazdaság
