Népszerűtlen a kiva


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mindössze a cégek 2 százaléka tervezi, hogy áttér a kivára a K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérése szerint. Az ipari cégek között a legnépszerűbb az új adónem.


A K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérése 500 hazai mikro,- kis- és középvállalkozást kérdezett meg arról, miként vélekednek a kisvállalati adóról. A kutatás eredménye szerint az év elején bevezetett kisvállalati adóról (kiva) a 100 millió forint éves árbevétel alatti vállalkozások több mint kétharmada hallott már. Ennek ellenére az adótörvény módosítása, ami szerint év közben is át lehet térni a kivára, továbbra sem mozgósította a vállalkozásokat. Az előző negyedévhez képest gyakorlatilag nem változott a már bejelentkezett cégek aránya, hiszen a NAV legutóbbi kimutatása alapján a kivás vállalkozások száma 7595 volt augusztus végén.

„Tömeges áttérésre a jövőben sem lehet számítani, mivel az általunk megkérdezett vállalkozások csupán 2 százaléka tervezi, hogy átáll a kisvállalati adózásra, és további 14 százalékuk még nem döntött a kérdésben. A vállalkozások 37 százaléka azt jelezte, hogy biztosan nem fognak bejelentkezni a kiva hatálya alá. A kiva elutasítását minden negyedik cég azzal magyarázza, hogy nem felelnek meg a feltételeknek, és közel azonos arányban vélik a vállalkozások, hogy nem látják egyértelműen a kiva előnyét (21 százalék), illetve, hogy biztosan rosszabbul járnának az áttéréssel (20 százalék)” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

„A különböző ágazatokat tekintve az ipari vállalkozások a leglelkesebbek az új adónemet illetően,12 százalékuk már be is jelentette vállalkozását a kiva hatálya alá, és további 2 százalék tervezi még, miközben az átlagosnál jóval kevesebben, 24 százalékuk mondja, hogy biztosan nem fognak áttérni az új adónemre. A kereskedelmi és szolgáltató cégek mutatják ugyanakkor a legnagyobb ellenállást. Előbbinél, igaz 3 százalékuk tervezi az áttérést, ugyanakkor 41 százalékuk véli úgy, hogy biztosan nem fognak áttérni. Hasonló a helyzet a szolgáltató cégeknél is, hiszen 2 százalékuk tervezi az átjelentkezést, miközben 42 százalék biztosan elutasítja azt” – tette hozzá a szakember.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.