Nézze meg a személyi jövedelemadózással kapcsolatos bevallási hatásidőket!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltató adómegállapítási kötelezettségének megszűnésére tekintettel, a magánszemélyek személyi jövedelemadó megállapítási kötelezettsége teljesítésének megkönnyítése érdekében, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény (Pmt.) a kötelezően végzendő munkáltatói adómegállapítás visszaállítása helyett egy áthidaló megoldást vezet be: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2007. január 1-jétől közreműködési kötelezettséget ír elő a munkáltató számára a magánszemély adójának megállapítása során, de a közreműködés formáját a munkáltató választhatja meg.

A munkavállaló magánszemély, amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint nincs kizárva a munkáltatói adómegállapítás választási lehetőségéből, a tárgyévet követő február 15-éig nyilatkozatot tehet a munkáltatójához, amelynek alapján adójának megállapítását kéri. Ha a munkáltató vállalja az adómegállapítást, a magánszemély által március 20-áig átadott igazolások alapján, május 20-áig (2007-ben május 21-én jár le a határidő) elkészíti a magánszemély adómegállapítását, amit június 10-éig (2007- ben június 11-én jár le a határidő) elektronikus úton továbbít az állami adóhatósághoz.

Az Art. által biztosított választási lehetőség alapján előfordulhat, hogy a munkáltató nem vállalja az adómegállapítást. Ebben az esetben, ha a magánszemély nincs kizárva az adóhatósági adómegállapítás lehetőségéből (és kéri), a munkáltató adómegállapítás helyett köteles közreműködni az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges nyilatkozat megtétele és annak továbbítása során. E lehetőséggel a magánszemély akkor is élhet, ha a munkáltató a döntéséről február 15-ét követően tájékoztatja a magánszemélyt.

Ha a munkáltató az adóhatósági adómegállapítás során működik közre, a magánszemély közvetlenül hozzá teszi meg az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges, a törvényben meghatározott nyilatkozatot. A munkáltató ezt a nyilatkozatot alaki szempontból felülvizsgálja, és az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon március 12-éig továbbítja az adóhatósághoz. (Az alaki szempontú vizsgálat pusztán a munkáltató által is nyilvántartott, jellemzően a magánszemély személyes adatainak egyezőségét, helyességének a vizsgálatát jelenti).

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély nyilatkozata nyilvánvalóan a munkáltató érdekkörében felmerült okból hibás, hiányos vagy késedelmes, a munkáltató az általános tételű bírsággal sújtható. Ha a magánszemély nem igényli a személyi jövedelemadó megállapítása során a munkáltatója közreműködését, akkor – választása alapján – a tárgyévet követő év február 15-éig közvetlenül az adóhatóságnál jelenti be, hogy adóhatósági adómegállapítást választ, és ezzel egyidejűleg mellékeli a törvényben előírt nyilatkozatát.

Ha a magánszemély február 15-éig nem jelzi a munkáltatójánál, hogy kéri a munkáltatói adómegállapítást, illetőleg a munkáltató nem vállalja azt és a magánszemély nem kéri a munkáltató közreműködését az adóhatósági adómegállapításban, továbbá az adóhatósághoz sem jelenti be az adóhatósági adómegállapítás választását, a tárgyévet követő május 20-áig (2007-ben május 21- én jár le a határidő) önállóan köteles személyi jövedelemadó bevallását benyújtani az adóhatósághoz – tette közzé a Pénzügyminisztérium.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.