Nincs uniós egység a társasági adó alapjáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kovács László szerint a társaságinyereségadó-alap egységesítését néhány tagállam erőteljesen ellenzi, a többség ugyanakkor – továbbá az Európai Parlament és az üzleti élet – határozottan támogatja.

Az Európai Bizottság adópolitikájának egyik legnagyobb horderejű, de heves vitákat kiváltó kezdeményezéséről, a társaságinyereségadó-alap – jelenleg tagállamonként különböző – kiszámítási módjának egységesítéséről kezdődött kétnapos nemzetközi tanácskozás kedden Berlinben.

A német uniós elnökség által rendezett konferencián az Európai Bizottságot Kovács László adóügyi biztos képviselte, egyben Peer Steinbrück német pénzügyminiszter mellett a vitaindító előadást is tartotta.

A magyar biztos elmondta: vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az EU tagállamainak gazdasági növekedését, a munkahelyteremtést és a versenyképességet fékezi a huszonhétféle adórendszer. Ez több tagállamban a vállalatok számára jelentős többletköltségeket és adminisztratív nehézségeket okoz. Az egységes adóalap-számítás kiküszöbölné ezeket a hátrányokat, és lehetővé tenné a közel 500 milliós egységes belső piacon történő működés versenyelőnyeinek kihasználását. A harmonizáció ösztönözné a külföldi tőkebefektetéseket is a tagállamokban – hívta fel a figyelmet.

A bizottság május eleji állásfoglalását ismertetve Kovács László elmondta, hogy a cél a lehető legegyszerűbb és legszélesebb adóalapot eredményező egységes számítási mód bevezetése, ami a vállalatok számára nem kötelező, hanem választható lenne. A bizottság – mint hangsúlyozta – olyan közös adóalap-számítást szorgalmaz, amely lehetővé tenné a vállalatcsoportok tagjai számára a különböző tagállamokban képződő nyereségek és veszteségek kölcsönös elszámolását.

Az adóügyi biztos hangsúlyozta, hogy a bizottságnak nem áll szándékában az adókulcsok egységesítése, s az erre hivatkozó kifogások teljes mértékben alaptalanok az adóalap harmonizálásával szemben. A kétnapos vita tapasztalatait a bizottság a még nyitott kérdések tisztázása, a 2008-ban beterjesztendő jogszabálytervezet kidolgozása során kívánja hasznosítani – közölte Kovács.

Forrás: Origo


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.