Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bankszektor összesített mérlegfőösszege az idén januárban 20.878,462 milliárd forintra emelkedett az év végi 20.838,4 milliárd forintról – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált adatokból.
A hitelek nettó állománya az első hónap végére 13.728,895 milliárd forintra emelkedett a december végi 13.473,6 milliárd forintról. Ezen belül a vállalkozói hiteleké 113,548 milliárd forinttal 5.830,656 milliárd forintra, a háztartási (lakossági és egyéni vállalkozói) hiteleké pedig 88,151 milliárd forinttal 4.331,742 milliárd forintranőtt.
A hitelezésben továbbra is a devizahitelezés dominált: míg a forinthitelek állománya 4 milliárd forinttal 6.273,3 milliárd forintra csökkent, addig a devizahiteleké több mint 255 milliárd forinttal 7.652,9 milliárd forintra nőtt. Különösen a háztartási hitelek esetében szembetűnő a devizahitelek térhódítása: míg a szegmensbe kihelyezett forinthitelek állománya egy hónap alatt 6 milliárd forinttal 2.289 milliárd forintra csökkent, a devizahiteleké 94,3 milliárd forinttal, 2.111 milliárd forintra hízott januárban.
A betétek állománya egy hónap alatt 27,1 milliárd forinttal 10.079,6 milliárd forintra nőtt, ezen belül a forintbetéteké 41 milliárd forinttal 7.416 milliárd forintra csökkent, míg a devizabetéteké 68 milliárd forinttal 2.664 milliárd forintra emelkedett. Tavaly az előzetes adatok alapján a bankszektor 362,61 milliárd forint adózott nyereséget ért el, 15,4 százalékkal többet az előző évinél.
A bankok összesített saját tőkéje 2006-ban 26,9 százalékkal hízott és év végén meghaladta az 1.819 milliárd forintot, míg együttes szavatoló tőkéjük 13,5 százalékkal, 1.535,9 milliárd forintra nőtt.
Forrás: PrivátBankár
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
