Nyugdíjból foltozzák a büdzsét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magánpénztári megtakarításokból is fedezné a kabinet az adócsökkentést Benyújtotta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. Az adócsökkentések ütötte több százmilliárd forintos lyukat a válságadók mellett a nyugdíjpénztári megtakarításokból tömné be a kabinet. Az eddig felhalmozott pénzekből és a jövőre elvont befizetésekből összesen közel 900 milliárdot áramoltatnának át az államháztartásba.

Kevés költségvetést vártak annyira a piacok, mint a jövő évit. A befektetők és az elemzők már jó ideje arról beszéltek, hogy amíg nincsenek meg a 2011-es irányszámok, addig marad a bizonytalanság. Múlt szombaton végre felszállt a fehér füst, a kabinet ismertette elképzeléseit, gazdasági pályáját. A hazai és a nemzetközi reakciók alapján az a vélemény körvonalazódik, hogy rövid távon mindenképpen enyhül a gazdaságra nehezedő nyomás, hosszú távon viszont már korántsem ennyire derűlátóak a szakemberek. A terveket a hét végén ismertető nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón hangsúlyozta: a jövő évi a talpra állás költségvetése. – A kabinet most először számol három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiánnyal, emellett háromszázalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos inflációval számol a kormány –mondta Matolcsy György.

Az államháztartás hiánya 798,8 milliárd forint lenne, 16 197,5 milliárd forint bevétel és 16 996,2 milliárd forint kiadás mellett – derül ki a már az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslatból. A javaslat szerint a központi költségvetés bevételeinek meghatározó részét 2011-ben is az adóbevételek biztosítják. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései 1264,9 milliárd forintot tesznek ki, amely 18 százalékos növekedést jelent az ideihez képest – a bővülés a különadókból származik. Társasági adóból az idei előirányzatnál 40 százalékkal kevesebb, 362 milliárd a terv. A fogyasztáshoz kapcsolt adók 3408,6 milliárd forintot, a lakosság befizetései pedig 1448,5 milliárd forintot képviselnek. Előbbi 5 százalékos növekedésére számít a kormány, a lakosság befizetései azonban az idei előirányzattól 30 százalékkal maradnak el. A legtöbb bevétel a következő évre a 2498,3 milliárd forint forgalmi adóból prognosztizálható, ez 8 százalékkal magasabb az idei előirányzatnál, ezt követi a személyi jövedelemadóból várt 1359 milliárd forint, ami 28 százalékkal marad el az idei tervtől.

Az irányszámokat figyelve meglehetősen ambiciózus terv rajzolódik ki. A háromszázalékos GDP-növekedés például igencsak optimista várakozás. Piaci szereplők hangsúlyozzák: nem lehetetlen, de roppant derűlátó terv. A GKI Gazdaságkutató például ennél szerényebb, mintegy 2,5 százalékos élénkülésre számít, de az EBRD napokban kiadott prognózisa mindössze 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál Magyarország esetében. Ráadásul a fogyasztás élénkülése sem borítékolható. Általános vélemény, hogy az egykulcsos adórendszer az alacsonyabb jövedelműek vagyoni helyzetére nem tud olyan kedvező hatással lenni, hogy a fogyasztást érzékelhetően növelje, ez inkább a magasabb keresettel rendelkezők esetében jöhetne szóba. Ez a kör azonban a megnyert extra jövedelmét a várakozások szerint kevésbé fogyasztásra, sokkal inkább megtakarításaik növelésére vagy a meglévő hitelek csökkentésére fordítaná.

Több elemzés ugyanakkor a legnagyobb problémának azt látja, hogy a kiadási oldalon továbbra sem látni a várt nagyobb reformokat, a kabinet jövőre sem nyúl hozzá sem az oktatáshoz, sem az egészségügyhöz. A kormány inkább a bevételi oldal foltozgatására rendezkedik be. Erre mindenképpen szükség van, hiszen a miniszter szavai szerint az egykulcsos szja, a 10 százalékos társasági adó s a családokat segítő adótábla mintegy 450–500 milliárd forint kiesést jelent. Ráadásul a nyugdíjkassza jövő évi, közel 900 milliárd forintos defi citjével is kell valamit kezdeni. Matolcsy szombaton hangsúlyozta is, hogy ezek a költségvetés kulcsösszefüggései, s ezeket pótolni kell. Ennek „kezelésére” hoznának létre egy, az államháztartás egyensúlyát javító alapot: ide érkeznének az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők eddigi nyugdíjjárulékbefizetései.

A kormány reményei szerint ez az alap egy igencsak tisztes forrást jelentene, Matolcsy szerint ugyanis a magán-nyugdíjpénztári rendszerben lévők 90 százaléka lép majd vissza az állami „oldalra”. Ez azt jelentené, hogy a pénztárak által kezelt 2800 milliárd forintból a tagok 2500 milliárd forintot vinnének magukkal. Ebből mintegy 450 milliárd forintot utalnának a nyugdíjalapba, illetve ide folynának be a visszatartott magán-nyugdíjpénztári befizetések, ami további 360 mil liárd forintot jelent jövőre. Ezen fölül a szuperalapból mintegy 78 milliárd forintot a költségvetésbe irányítanának át, ami azért is aggályos, mert a járulékokat csak nyugdíjcélú kiadásokra lehet fordítani –vagyis ehhez még törvényt kell módosítani.

Nem ez látszik azonban az elképzelés legnagyobb hibájának, hanem az átlépők aránya. A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség napokban elkészített, igaz, nem túl széles körű felmérése szerint ugyanis mindössze 23-24 százalék azok aránya, akik biztosan átlépnek az állami rendszerbe. Gyakorlatilag ezzel megegyezik az a réteg, amely minden körülmények között maradna a magánnyugdíjpénztáránál, s a fennmaradó rész a bizonytalanok köre, aki nem tudja, menjen vagy maradjon. A szövetség közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján Juhász Istvánné, a szervezet főtitkára megjegyezte: ezek alapján arra számítanak, hogy a visszalépők aránya mintegy 50-55 százalék lesz, akik így 1400-1540 milliárd forintot vinnének magukkal. A kabinet tervei azonban még ekkora átlépés esetén is működnének.

A költségvetés tartásához tehát összesen 528 milliárd forint nyugdíjpénztári megtakarításra van szükség (a viszszatartott 360 milliárdon felül). Mivel a kasszák a kezelt vagyon mintegy felét állampapírokban tartják, ezért a szükséges előteremtéséhez kétszer nagyobb vagyont megmozgató tagságnak kellene az átlépés mellett döntenie, hiszen így hoznak magukkal anynyi részvényt, befektetési jegyet, egyebeket, amely fedezetet nyújtana az 528 milliárd forint előteremtéséhez. (Az áthozott állampapírokat az állam valószínűleg bevonja, ezzel csökkentve az államadósságot, s mérsékelve kamatfizetési kötelezettségeket.) Ez akkor 1056 milliárd forint lenne, ami a pénztárszövetség által közölt vagyon alapján anynyit tesz, hogy átlagosan a tagok 38 százalékának, vagyis 1,14 millió embernek visszalépésénél már meglesz a fedezet a költségvetésben. Ez persze azt is jelenti, hogy ha az egyéni számlát létrehozzák a társadalombiztosítási rendszerben, akkor az csak egy virtuális számla lesz, hiszen a mögötte lévő részvények, befektetési jegyek értékesítéséből származó pénzekre a kormánynak szüksége van, míg az állampapírokat bevonják.

A pénztárszövetség a hét végén meg is fogalmazta aggályait. Közleményük szerint hárommillió magyar állampolgár átlagosan 933 ezer forintos nyugdíjcélú megtakarításának nyílt államosítására tett kísérletet jelent Orbán Viktor pénteki kijelentése, amely szerint „rövid idő alatt kikerülnek a nyugdíjrendszerből a magánnyugdíjpénztárak, a magyar nyugdíjrendszer pedig kétpilléres lesz”. (A kormányfő erről Brüsszelben, az uniós csúcson beszélt, lényegében előrevetítve, hogy a másnap, szombaton benyújtott költségvetés mekkora, a nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítással számol.)

A szövetség hangsúlyozza: a magánpénztári egyéni számlán felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások magántulajdont képeznek, ahhoz az állam csak abban az esetben férhet hozzá, ha a tag önként viszszalép az állami társadalombiztosítási rendszerbe. Juhász Istvánné főtitkár érthetetlennek tartja, hogy a kormányzat és a kormányfő az általuk többször kezdeményezett tárgyalásos út helyett erővel, fenyegetéssel, a magánpénztári rendszer iránti állampolgári bizalom megingatásával igyekszik elérni, hogy a valamivel több mint 3 millió pénztártag 2841 milliárd forintnyi, egyéni számlán felhalmozott megtakarítását önként átadja egy ismeretlen, „a kormány által kijelölt szerv részére”. A közlemény megjegyzi: attól, hogy a miniszterelnök ezt szeretné, a magánpénztárak még nem szűnnek meg.

A magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer esetleges „teljes körű államosítása” rövid távon jelentősen javíthatja Magyarország költségvetési és államadósság-mutatóit, hoszszabb távon azonban – csakúgy, mint a nyugat-európai állami nyugdíjrendszerek – a demográfi ai folyamatok miatt jó eséllyel fenntarthatatlannak bizonyulna – áll londoni feltörekvő piaci elemzők hétfői helyzetértékelésében. A Morgan Stanley bankcsoport átfogó elemzésében kiemeli, hogy ha a kormány a nyugdíjalapok teljes vagyonát bevonja az adósságcsökkentésbe, a GDP-érték arányában számolt adósságráta 10 százalékpont körüli mértékben csökkenne. A befizetések folyamatos átirányítása az állami rendszerbe az éves GDP-arányos deficit 1,5 százalékpontos csökkenését eredményezheti ahhoz képest, amennyi az államháztartási hiány egyébként lenne. A ház szerint azonban mindez a nyugdíjreform visszafordítását jelentené, és az átállás hosszú távon valószínűleg nem lenne életképes.

A ház szerint „nagyon komoly hosszú távú kérdés” az is, hogy mi történik a magyar nyugdíjrendszerrel 2011 decemberétől, amikor a kormánynak „elvileg” ismét el kell kezdenie az átutalásokat a magánnyugdíjalapokba. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport elemzői ugyancsak hétfői értékelésükben azt írták: a magyar kormány továbbra is adós stratégiája kulcsfontosságú részleteinek ismertetésével, és a következő hat hónap döntő jelentőségű lesz abból a szempontból, hogy 2012–2013-ban – amikor az EU és az IMF hiteleinek törlesztései megugranak – elkerülhetők lesznek-e a komoly finanszírozási problémák.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a költségvetéssel kapcsolatban az MTI-nek elmondta: jelentősen csökkenhet a következő években az állam kamatkiadása, illetve az államadósság, látványosan mérséklődhet az állam finanszírozási igénye, csökkenhet az állampapírok hozama, és mindez a forintnak is támaszt nyújthat, ami az ország felminősítési kilátásait is javítja, ha a kormány jólkezeli amagán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a részletek még nem ismertek. A költségvetés kiadási és bevételi oldala véleménye szerint kiegyenlített kockázatokat hordoz: az szja-bevételeket alul-, az áfabevételeket felültervezte a kormány, a kiadásokat kissé viszszafogta, amit kedvezőnek nevezett. Németh Dávid, az ING Bank elemzője óvatosabban fogalmazott. Úgy vélte, hogy bár csökkenhet 50-100 milliárddal az éves kamatfizetés és csökkenhet a kötvénykibocsátás is, ám a részletek ismeretének nélkül még nem biztos, hogy hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztári vagyon sorsa és ez milyen hatással jár.

Forrás: Népszabadság

---