Nyugta helyett kiállított számla: mikor és milyen adatot kell szolgáltatni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hivatkozással a 24/1995. (XI.22.) PM rendeletre és Áfa-törvény erre vonatkozó rendelkezéseire, amennyiben pénztárgéppel kiállított nyugta helyett számlát állítok ki, milyen adatszolgáltatási kötelezettségem van és meddig kell azt teljesítenem?


A NAV 2013. február 6-án tette közzé honlapján azt a tájékoztatását, amely a pénztárgép használatára kötelezett – nyugta helyett – számlakibocsátást választó adóalanyra vonatkozóan, választ ad az ezen gyakorlathoz kapcsolódó bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségrre.

A 2/2014. (I. 22.) NGM rendelet módosította a hatályban lévő 50/2013. (XI.15.) NGM rendelet előírásait, kiegészítve azt. Az új előírások értelmében, azok az adóalanyok, amelyek nyugtakibocsátási kötelezettségüket pénztárgéppel kell teljesítsék, abban az esetben is ilyen kötelezettség alá tartozónak minősülnek, ha nyugta helyett számlát állítanak ki.

Ez a rendelkezés azon adóalanyokat érinti, akik kizárólag számlakibocsátással el szerették volna kerülni az online pénztárgépek használatát. Hogy ne kerülhessék el a tételes adatátadást, olyan adatszolgáltatási kötelezettséget írtak elő számunkra, melynek keretében az így kibocsátott számlák minden adatát, számla keltezésének sorrendjében, naponként, az adóhatóság által meghatározott bontásban és formában, hetente, a tárgyhetet követő hét negyedik napjáig, elektronikus úton kell az adóhatóságnak megküldeni.

A pénztárgéppel történő nyugtakibocsátást kizárólag számlával megváltani szándékozó adóalany e választásáról, tevékenységének megkezdését követő öt napon belül az adóhatóságot tájékoztatni köteles, adatbejelentés formájában. Az aki e tevékenységét már folytatja, a rendelet módosítás hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles ezt megtenni, azaz 2014. február 7-ig volt erre lehetőség, de az adóhatóság tájékoztatása szerint ez a határidő nem jogvesztő. Adatbejelentési kötelezettség társul a tevékenység megszüntetéséhez is, szintén öt napon belül.

Az adatbejelentéshez szükséges nyomtatványt (PTGSZLAB) a NAV honlapjáról lehet letölteni.

A fentebb írtakat a 2014. február 28-át követően kiállított számlák vonatkozásában kell alkalmazni.

A tájékoztató teljes szövege itt érehtő el.

A kérdést Dr. Antalóczy Emese szakértőnk válaszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Május 31. – több mint háromszázezer vállalkozást érintő határidő

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

2024. május 28.

Csoportos társaságiadó-alany tagjainak nyilatkozata a jövedelem-(nyereség-)minimumról

„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?