Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vagyonosodási vizsgálat alanyai sok esetben kölcsönt jelölnek meg gyarapodásuk forrásaként, ám ezt nem mindig jelent megoldást, mert kiderülhet, hogy a kölcsönnyújtónak erre nem is volt fedezete. Lapunk információja szerint emiatt egyre többen offshore cégtől kapott kölcsönt emlegetnek, mivel arról az adóhatóság nem tud információt szerezni.
A vagyonosodási vizsgálat alá vont magánszemélyek gyakran hivatkoznak arra, hogy gyarapodásukat kölcsönből fedezték, az állítás azonban sokszor csak időhúzásra alkalmas, mivel az APEH a kölcsönnyújtó vagyoni helyzetét is ellenőrzi, és könnyen kiderülhet, hogy annak nem is volt elég pénze az ügyletre. Emiatt lapunk információja szerint egyre többen jelölnek meg vagyonosodásuk forrására offshore cégtől kapott kölcsönt, mivel arról az adóhatóság nem tud információt szerezni.
A kölcsönszerződés jóval hitelesebbnek tűnik, ha közjegyző foglalta azt közokiratba. Az APEH azonban ezt is csak akkor fogadja el, ha az ügylethez kapcsolódó pénzmozgás bankszámlán történt, álláspontja szerint ugyanis a teljes bizonyító erejű magánokirat, illetve közokirat nem a benne foglaltak valóságtartalmát igazolja, csak azt, hogy annak kiállítója a nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta. Az adóhatóság szerint tehát pusztán egy kölcsönszerződés nem alkalmas annak hitelt érdemlő bizonyítására, hogy az ügylet ténylegesen megvalósult, vagyis nem árt, ha a közjegyző azt is igazolja, hogy a szerződéskötéssel egyidejűleg a pénz átadása is megtörtént vagy meghatározott időn belül megtörténik.
A magyar közjegyzők a magas díjtételeknek köszönhetően túl sokat keresnek ahhoz, hogy mindent kockára téve meg nem történt ügyletekről utólagosan közokiratot állítsanak ki – mondta lapunknak egy szakmabeli. Hasonlóan vélekedett erről ügyvéd kollégája is, aki szerint azonban Romániában könnyen lehet keríteni olyan ügyvédet, aki a kölcsön összegének 4–10 százalékáért biztosítja a kölcsönszerződés hátterét, vagyis az offshore céget és a közjegyzőt. Magyarországon is találni olyan magánszemélyeket, akik néhány százalékos jutalékért vállalják a kölcsönadó szerepét, alkalmazásuktól azonban óva int Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint előfordulhat, hogy az illetőről kiderül: soha nem volt annyi bevallott jövedelme, amiből kölcsön adhatott volna. Ha a szolgáltatás nyújtója bevallásokkal bizonyítja is az ellenkezőjét, azt nem lehet kideríteni, nem adott-e kölcsön további személyeknek.
Forrás: Napi Gazdaság
A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
